Mindezt azon feltételezés értékelése közben mondták, hogy Izrael megtorló támadást tervezhet Irán ellen, amelynek célpontja az olajinfrastruktúra lenne. Ez valószínűleg durva ébredést okozna a medve energiapiaci szereplőinek – mondták az elemzők a CNBC-nek. Irán, amely a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagja, a globális olajpiac egyik fő szereplője. Olyannyira, hogy a becslések szerint a világ kínálatának akár 4%-a is veszélybe kerülhet, ha Irán olajipari infrastruktúrája Izrael célpontjává válik.
Bjarne Schieldrop, a svéd SEB bank vezető nyersanyagelemzője a CNBC „Street Signs Europe” című műsorában csütörtökön elmondta, hogy a közel-keleti feszültségek eszkalálódása drámai következményekkel járhat a piacra nézve.
„Ha valóban kiiktatják az iráni olajlétesítményeket, és 2 millió hordóval szorítják lejjebb az exportot, akkor a következő kérdés a piacon az lesz, hogy mi lesz most a Hormuzi-szorosban. Ez természetesen jelentős kockázati prémiumot adna az olajnak” – mondta Schieldrop.
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén milyen mértékben szökhetne fel az olajár, Schieldrop így válaszolt: „Ha kivesszük az iráni létesítményeket, könnyen 200 dollár fölé mehetünk”.
Az Irán és Omán között fekvő Hormuzi-szoros egy keskeny, de stratégiailag fontos vízi út, amely összeköti a közel-keleti nyersolajtermelőket a világ kulcsfontosságú piacaival.
Az olajárak a hét eleje óta több mint 4%-kal emelkedtek, mivel a kereskedők szorosan figyelemmel kísérték a közel-keleti geopolitikai kockázatok növekedését. A decemberi lejáratú nemzetközi Brent nyersolaj határidős jegyzések csütörtökön több mint 2,1%-os emelkedéssel 75,50 dolláron kereskedtek hordónként, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj határidős jegyzések 71,75 dolláron álltak, ami több mint 2,3%-os növekedést jelent a kereskedési szakaszban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden ígéretet tett arra, hogy erővel válaszol Irán ballisztikus rakétatámadására, és ragaszkodott ahhoz, hogy Teherán „megfizet” azért, amit „nagy hibának” nevezett. Kommentárja röviddel azután hangzott el, hogy Irán több mint 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre.
Maszúd Peszeszkian iráni elnök csütörtöki katari látogatása során elmondta, hogy országa „nem törekszik háborúra Izraellel”. Figyelmeztetett azonban arra, hogy Teherán erőteljes választ ad minden további izraeli akcióra.
„Minden attól függ, hogyan eszkalálódik tovább a konfliktus, és azt hiszem, magától értetődik, hogy Izrael a legutóbbi iráni támadás után megtorló csapást fog mérni – és ez valószínűleg öt napon belül, az október 7-i események egyéves évfordulója előtt fog megtörténni. Vajon ez egy gyenge támadás lesz, mint amilyet áprilisban láttunk, majd minden elcsendesedik? Vagy egy erőszakosabb támadás lesz, amely katonai létesítmények ellen irányul, esetleg nukleáris létesítmények és olajipari létesítmények is szóba jöhetnek? Ez az, ami jelenleg nyugtalanítja a piacot” – mondta Schieldrop a SEB-től.
Energiaipari elemzők arra figyelmeztettek, hogy a piacon medvehangulat uralkodik, még akkor is, amikor a Közel-Keleten fellángoló feszültségek újabb forráspont elérésével fenyegetnek.
„Úgy gondolom, hogy a piac jelenleg túl nyugodt. Abqaiq óta a geopolitikai kockázatok nem eredményeztek olajkínálati veszteségeket, ezért a piac fásult” – mondta Amrita Sen, az Energy Aspects alapítója és kutatási igazgatója csütörtökön a CNBC-nek, felhívva a figyelmet hogy 2019 óta – amikor Szaúd-Arábia leállította olajtermelésének felét egy Abqaiq-i olajfeldolgozó létesítménye elleni dróntámadás miatt – a geopolitikai kockázatok valójában nem eredményeztek ellátási veszteségeket.
„Volt Abqaiq, volt Oroszország és Ukrajna, de szerintem ez most egy kicsit más…” – folytatta.
A jemeni húti lázadók 2019-es támadása a Saudi Aramco létesítményei ellen akkoriban az olajárak meredek emelkedését váltotta ki.
Arra a kérdésre, hogy Izrael megtorló csapásokat mérne Irán energetikai infrastruktúrájára, Sen azt mondta, hogy az Egyesült Államok valószínűleg egyértelmű diplomáciai üzeneteket fog küldeni a zsidó államnak.
„Az Egyesült Államok is érintett a kérdésben. Nem felejthetjük el azt a tényt, hogy napokon belül amerikai választások lesznek, így szerintem az üzenet tőlük nagyon egyértelműen az, hogy ne támadják az energetikai infrastruktúrát. Ugyanígy ne támadják a nukleáris létesítményeket” – mondta Sen.
Eközben John Evans, a PVM olajbróker elemzője csütörtökön közzétett kutatási jegyzetében azt írta, hogy történelmileg az olajárak „nagyon eltérő és heves reakciót mutattak volna a rakétacsapásokra és bombázásokra a Közel-Kelet több országában”.
„Mondanom sem kell, hogy bármi, ami Izrael körül történik, történelmi szenvedélyes attitűdökre hat, de az olaj szempontjából a befolyásosabb Irán bevonása a bikáknak kedvezne. A háború eszkalálódása és annak káros hatásai be kell bizonyosodjanak ahhoz, hogy az olajpiaci szereplők lerázzák magukról a szkepticizmus uralkodó jelenlétét” – mondta Evans.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
