Az energetikai elemzők megkérdőjelezték, hogy az olajpiacok nem túlságosan nyugodtak-e a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének kockázatával kapcsolatban, különösen annak fényében, hogy a következmények megzavarhatják a kulcsfontosságú exportőr régióból származó olajáramlást. Irán, amely az OPEC tagja, a globális olajpiac egyik legfontosabb szereplője. Becslések szerint a globális kínálat akár 4%-a is veszélybe kerülhet, ha Izrael célba veszi Irán olajipari létesítményeit.
A Goldman Sachs szerint az iráni kitermelés tartós visszaesése 20 dollárra emelheti az olajárakat hordónként, míg a svéd SEB bank arra figyelmeztetett, hogy a nyersolaj határidős ügyletei szélsőséges forgatókönyv esetén akár 200 dollár fölé is emelkedhetnek hordónként.
Egyes elemzők szerint azért nem mozdult még feljebb a nyersolaj ára, mert az olajpiac rövid. Ez egy olyan kereskedési stratégiára utal, amelyben a befektető abban reménykedik, hogy profitálhat, ha egy eszköz piaci értéke csökken.
„Nagyon nagy short pozíció van, nemcsak az olajban, a részvényeknél is látni. Általában a befektetők nem szeretik ezt. Hogy miért? Mert aggódnak a jövő évi nagy olajkínálati túlkínálat miatt. Ha megnézzük a mai helyzetet, az merőben más. A készletek alacsonyak, a görbe visszahúzódik, a kereslet közepes, nem túl jó, de most már ott van Kína ösztönző csomagja, és még mindig ott van az OPEC termeléscsökkentése. Mindezek tetejébe még egy potenciális közel-keleti konfliktus is bejött, ami kiiktathat néhány energetikai létesítményt, így a rövid távú kilátások pozitívak, ezért a görbe eleje erős, de a végét a nagy olajkínálati túlkínálattól való félelem lefelé nyomja” – mondta Jeff Currie, a Carlyle energiaútvonalakért felelős stratégiai vezetője a CNBC-nek október 2-án.
A piac backwardation pozícóban van, amikor az olaj határidős ára az azonnali ár alatt van. Az ezzel ellentétes struktúrát contango néven ismerjük. Backwardation olyan tényezők miatt jöhet létre, mint az azonnali kereslet, a kínálat szűkülése, vagy az árcsökkenéssel kapcsolatos piaci várakozások.
Amrita Sen, az Energy Aspects alapítója és kutatási igazgatója osztotta Currie véleményét.
Úgy tűnik, hogy sok olajkereskedő arra a meggyőződésre alapozva, hogy Kína ösztönző rallyja nem fogja helyreállítani a bizalmat a világ második legnagyobb gazdasága iránt, medve pozícióba helyezkedett – mondta Sen, hozzátéve, hogy a piacon az is előfordulhat, hogy az OPEC és a nem OPEC-szövetségesek az év későbbi szakaszában növelni fogják az olajkitermelést.
A nemzetközi referencia, a Brent nyersolaj decemberi lejáratú határidős jegyzései pénteken több mint 0,2%-kal magasabban, hordónként 77,77 dolláron kereskedtek, míg az amerikai West Texas Intermediate határidős jegyzései 73,84 dolláron álltak, 0,2%-os emelkedéssel az aznapi kereskedés során.
Az olaj árának legnagyobb emelkedése a héten október 3-án történt, amikor az árak több mint 5%-kal ugrottak meg, miután Joe Biden amerikai elnök kommentálta az esetleges izraeli válaszcsapást Irán korábbi ballisztikusrakéta-támadására.
Amikor az újságírók megkérdezték, hogy az Egyesült Államok támogatná-e az iráni olajlétesítmények elleni izraeli csapást, Biden azt mondta: „Tárgyalunk róla.” Az elnök hozzátette, hogy „ma semmi sem fog történni”.
Varga Tamás, a PVM olajbróker elemzője csütörtökön e-mailben azt mondta a CNBC-nek, hogy az olajpiac a geopolitikai aggodalmak miatt némi kockázati prémiumot árazott be.
Az Irán és Omán között fekvő Hormuzi-szoros egy keskeny, de stratégiailag fontos vízi út, amely összeköti a közel-keleti nyersolajtermelőket a világ kulcsfontosságú piacaival.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök október 1-jén ígéretet tett arra, hogy erőteljes választ ad Irán ballisztikus rakétatámadására, és ragaszkodott ahhoz, hogy Teherán „megfizet” a támadásért, amit „nagy hibának” nevezett. Kommentárja röviddel azután hangzott el, hogy Irán több mint 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre. Maszúd Peszeszkian iráni elnök október 3-i katari látogatása során elmondta, hogy országa „nem törekszik háborúra Izraellel”. Figyelmeztetett azonban arra, hogy Teherán erőteljes választ ad minden további izraeli akcióra.
Bjarne Schieldrop, az SEB vezető nyersanyagelemzője szerint az olajárak meglepően stabilak voltak a magas téteket tekintve.
Schieldrop szerint a Brent nyersolaj ára nagyrészt 80 és 85 dollár között mozgott körülbelül 18 hónapon keresztül, mielőtt szeptemberben 70 dollár alá süllyedt. Az olajkontraktus közelmúltbeli emelkedését „nagyon soványnak” nevezte, különösen a „potenciálisan pusztító közel-keleti forgatókönyvek” fényében.
Kiemelt kép forrása: Pixabay