Szabályozás

Elavult településrendezési szabályok a fenntarthatóság útjában: a zöldterület-igény és a szárazságtűrő kertek dilemmája

Czerman Dániel | 2024.10.10. 05:35

Az éghajlatváltozás egyre inkább érezhetővé válik Magyarországon is, különösen a nyári hónapokban, amikor hosszú aszályos időszakok és vízhasználati korlátozások nehezítik meg a lakosság életét. Ennek ellenére a helyi önkormányzatok és a településrendezési szabályzatok még mindig makacsul ragaszkodnak bizonyos elavult előírásokhoz, amelyek megkövetelik, hogy egy-egy ingatlan területének akár 60%-a zöldfelület legyen úgy, hogy közben nem szabad kertet locsolni.

 

Az éghajlat változásával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos zöldterület-fenntartás egyre nehezebben megoldható. A zöldfelület amelyet a legtöbb helyi szabályzat preferál, nagy mennyiségű vizet igényel. Az egyre szigorúbb locsolási tilalmak és vízkorlátozások mellett ez a követelmény nemcsak irracionális, de káros is lehet.

Egy átlagos, gyeppel bevetett kert fenntartása a nyári hónapokban több száz liter vízbe kerülhet, amely pazarló és fenntarthatatlan gyakorlat egy olyan világban, ahol az édesvízkészletek egyre szűkösebbek.

Az éghajlatváltozás egyre inkább érezhetővé válik Magyarországon is, különösen a nyári hónapokban, amikor hosszú aszályos időszakok és vízhasználati korlátozások nehezítik meg a lakosság életét. (Fotó: Canva)

 

Elavult szabályok, zöldfelület-követelmények

A legtöbb magyar település Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) rögzíti az ingatlanok zöldterület-arányára vonatkozó követelményeket, amelyek gyakran irreálisan magas zöldfelület-arányt írnak elő. Ezek a szabályok a múltban indokoltak lehettek, amikor az éghajlat enyhébb, a vízellátás pedig stabilabb volt.

Azonban ma ezek az előírások inkább akadályozzák a fenntartható kerttervezést, mintsem hogy előmozdítanák azt.

Az egyes települések helyi építési szabályzatai előírják a minimális zöldfelület mértékét lakóövezetekben, amely extrém esetben 50-65% között mozog. Ezek a zöldfelületi előírások az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) általános szabályaira épülnek, azonban a helyi önkormányzatok ettől eltérő, szigorúbb rendelkezéseket is hozhatnak. Például egyes települések szabályai szerint tetőkertek vagy vízfelületek is beszámíthatóak a zöldfelület mérlegbe, míg más helyeken a klasszikus füvesítést részesítik előnyben. Az OTÉK 2019-es módosítása ugyan lazított néhány zöldfelületet érintő szabályon, a vízhiányos időszakok és a szárazságtűrő növények szükségessége még mindig nem kapnak kellő figyelmet. Egy példát kiemelve, Debrecenben például intenzív kertvárosias lakóterületen láthatunk 65%-os meghatározott zöldfelület-igényt is.

Az igényekkel önmagukban nem lenne probléma, ha egyéb rendelkezések nem nehezítenék a fenntartást. Nyáron például egyre gyakrabban találkozhatunk olyan vízhasználati korlátozással, amely tiltja az autómosást, a medencetöltést, illetve a járda- és kertlocsolást. A két szabály üti egymást.

 

Szárazságtűrő kerteké a jövő?

A modern kertrendezés már régóta felismerte, hogy a szárazságtűrő kertek, amelyek alacsony vízigényű növényekkel és kavicságyakkal vannak kialakítva, nemcsak fenntarthatóbbak, hanem esztétikusak is lehetnek. A mediterrán országokban például az ilyen típusú kertek már régóta népszerűek. Hazánkban is ez lenne a megoldás? Megyeri Szabolcsot, hazánk egyik legismertebb kertészét kérdeztük meg a témában, aki alapvetően a víztározásban látja a megoldást, és kihívásként tekint az egyre ingadozóbb éghajlatunknak megfelelő növényzet kialakításra.

„Átgondolandó, megszüntetendő eljárásnak vélem, hogy a locsolási tilalmak során egy kalap alá kerül a járdalocsolás, a medencetöltés, az autómosás és a kertöntözés. A dísznövényekre ugyanis nem luxuscikként kell gondolnunk, amelyeket ha nem tudunk, akkor legfeljebb nem öntözünk. Ha kipusztulnak, a talaj is tovább szárad, ezért létkérdés, hogy ahol öntözött kertek vannak, ott lehessen is öntözni. Ehhez átlátható, első körben egyértelmű kút- és vízszabályozásra, illetve állami kommunikációra lenne szükség, hogy a lakosság felhasználhassa locsolásra a talajban lévő vizet” – mondta a kertészmérnök-blogger.

A kertészmérnök szerint ugyan nem létezik kifejezetten csodanövény, amely egyáltalán nem igényel törődést, ugyanakkor felhívja a figyelmet, vannak árnyalatok.

“Telepíthetünk szárasságtűrő növényeket, de ilyen időjárási kilengéseknél azok is problémába ütközhetnek. A klímaváltozás eredményeként Magyarországon csökkent a havas napok, és nőtt a koratavaszi hajnali fagyos és a nyári aszályos napok száma. A korábban is jellemző szélsőséges viszonyok megmaradtak, csak összetorlódtak és hatványozottabban érvényesülnek – a növényeink a kertben válságból válságba bucskáznak. És erre önmagában még a hideg és kemény kútvíz sem megoldás, minden esetben, minden kertben felszíni vagy felszín alatti víztározót kell építenünk, amibe begyűjtjük az eső- és a kútvizet. Így környezeti hőmérsékletre felmelegített vízzel tudunk bármikor locsolni. A klímaváltozás hatásai ellen több eszközzel kell védekeznünk: a kútfúrás és víztározás mellett egy másik fegyverünk lehet, hogy igyekszünk jobban alkalmazkodó, gyorsan növekvő fajokat ültetni, amelyek bent tartják a párát a kertben. Ha ezek megvannak, a zöldfelület mérete nem jelenthet gondot” – tette hozzá.

Megyeri Szabolcs (Fotó: Facebook / Megyeri Szabolcs)

 

A szabályok felülvizsgálatának szükségessége

A döntéshozóknak ideje lenne felismerniük, hogy a jelenlegi előírások nem adnak választ a mai éghajlati kihívásokra. A kerttulajdonosoknak szükségük van a rugalmasságra és iránymutatásra. Ezt a célt szolgálná a szabályok átfogó felülvizsgálata, amely segítené, hogy az ingatlantulajdonosok a saját klímájukhoz és környezetükhöz igazodó kerteket hozzanak létre.

„Kertészként megélni a klímaváltozást, és főleg annak 2022-es nyári bemutatkozását, egészen félelmetes. Azt látom, hogy a lakosság nagyobb része még nem látja át, mivel állunk szemben. Ha így haladunk tovább, a jelenleg zöld, fás magyar középhegységek és dombságok csúcsai kopárak lesznek, mint a Balkánon találhatóak. A városokban jó szabályozással, iránymutatással és stratégiai tervezéssel mindez megakadályozható lenne. Ugyanakkor persze szükség lenne szemléletváltásra is, hogy az emberek ne kizárólag betonban gondolkodjanak, hanem jusson eszükbe, hogy léteznek talajtakaró növények is a térkő helyett. Minél több zöld felület, annál nagyobb biztonságban vagyunk” – zárta gondolatait Megyeri.

 

Alternatívák a hőszigethatás csökkentésére

Számos cikkünk született korábban a témában, hogy a hagyományos zöldfelületek telepítésén túl milyen kreatív módszerekkel küzdhetünk a városi hőszigethatás ellen. Barcelonában például fehérre festik a tetőket, egy francia vállalat osztrigahulladékot alkalmaz a hűtőhatás növelésére, Frankfurtban pedig tudatos tervezéssel „szellőző folyosókat” alakítottak ki.

A fenntartható jövő egyik jelszava az alkalmazkodás. Az éghajlati viszonyok – sajnos – várhatóan nem fognak ugrásszerűen javulni, sőt. Így aztán elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és alkalmazzuk azokat a módszereket, amelyek segítenek lassítani a felmelegedést.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Czerman Dániel
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.