A júniustól augusztusig tartó időszakban az átlaghőmérséklet 19,2 °C volt, ami körülbelül 1,6 °C-kal magasabb az év ezen időszakában szokásosnál. A University College London (UCL) és az Exeteri Egyetem kutatói megállapították, hogy körülbelül 0,8 °C-kal lehetett volna lehűteni a várost, ha az összes londoni tető világos színű, ún. hűvös tető lett volna.
Állításuk szerint ez a 2018 júniusában, júliusában és augusztusában Londonban bekövetkezett 786 hőség okozta haláleset 32 százalékát, mintegy 249 ember halálát előzte volna meg.
„Ha széles körben alkalmazzák, a hűvös tetők jelentősen csökkenthetik egy város talajszinti levegőjének hőmérsékletét. Az ebből eredő, az egész városra kiterjedő hűtőhatás életeket menthetne meg, és javítaná a lakosok életminőségét az egész városrészben” – mondta az Euronews-nak a tanulmány vezető szerzője, Dr. Charles Simpson, a UCL Bartlett School Environment, Energy & Resources munkatársa.
A tanulmány szerzői szerint London összes tetejének napelemekkel való fedése szintén segítene csökkenteni a hőség okozta halálesetek számát, miközben energiát termelne.
A kutatók megállapították, hogy ez az opció mintegy 0,3 Celsius-fokkal hűthette volna le a várost. Ezzel 96 ember halálát – az azon a nyáron bekövetkezett hőség okozta halálesetek 12 százalékát – akadályozta volna meg.
E három hónap alatt ezek a napelemek 20 terawattóra (TWh) villamos energiát is termeltek volna, ami több mint fele London egész 2018-as energiafelhasználásának.
Egyre gyakoribb látvány a napelem, de még több kéne belőle (Fotó: Pixabay)
A világ felmelegedésével egyre fontosabbá válik, hogy megtaláljuk a városok hűtésének módját, mivel a népesség több mint fele városi területeken él. A 2018-ashoz hasonló forró nyarak, bár akkor még ritkák voltak, az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak.
A 2023-as rekord nyarat követően 2024 nyara volt a legmelegebb a feljegyzések szerint.
Az Egyesült Királyság különösen veszélyeztetett, mivel a becslések szerint az emberek 83 százaléka városi területeken él.
A városi környezet sok hőt nyel el, és általában néhány fokkal melegebb, mint a környező régió. A „városi hősziget” néven ismert hatás következtében az épületek, utak és egyéb infrastruktúrák jobban elnyelik és visszasugározzák a nap hőjét, mint a természetes tájak. Így a városok melegebbek lesznek.
A fehér tetők gyakori látványt nyújtanak a forróbb dél-európai és észak-afrikai országokban. Ezek kevesebb napsugárzási energiát nyelnek el, mint a hagyományos sötét színű tetők, ami segíthet hűvösebbé tenni a városokat és alacsonyabbá tenni az épületek belső hőmérsékletét.
„Egyértelmű, hogy városoknak alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz. A tetőterek megváltoztatása az egyik lehetséges megoldást kínálja. Ösztönözni kell az ehhez hasonló intézkedéseket, hogy csökkentsük a városi területeken élő emberekre nehezedő többlethőterhet. Egyúttal kihasználjuk a potenciális járulékos előnyöket, beleértve az energiatermelést is” – mondja a tanulmány társszerzője, Tim Taylor professzor az Exeteri Egyetemről.
Kiemelt kép: Pixabay
Devenyi Dalma
