Az Auvergne-Rhône-Alpes régió egykori ipari központjának számító Allierben öt hónapja tartó nyilvános vitákból kiderül, hogy a helyi lakosság megosztott a tervvel kapcsolatban. Az Euronews cikke alaposan körüljárta a témát.
A CNDP (Nemzeti Közviták Bizottsága) által szervezett 42 rendezvényen a lakosok aggodalmuknak adtak hangot többek között a lehetséges vízszennyezés, a nagymértékű energiafogyasztás és az anyagok bányászatához és feldolgozásához használt vegyi anyagok miatt.
Néhányan a projekt szükségességét is megkérdőjelezték, amelynek keretében a francia Imerys bányavállalat 2028-tól évente több mint 660 000 elektromos jármű akkumulátorainak gyártásához elegendő lítiumot kíván kinyerni.
„Még mindig rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul” – mondta a 62 éves Jean-Michel Bricard, Montluçon – a tervek által érintett területek egyikének – lakosa.
„A több mint 3600 résztvevő hozzájárulása miatt az Imerys nem fog tudni azt csinálni, amit akar. A projektnek korlátok között kell maradnia” – tette hozzá a vita eredményeinek múlt heti bemutatásakor.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében az EU azt tervezi, hogy 2035-ig betiltja az új, belsőégésű autók értékesítését, és meggyőzi polgárait, hogy álljanak át elektromos meghajtásra. Ez irányította az Imerys figyelmét a lítiumra, amely az elektromos autók akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevője, és olyan kritikus ásványi anyag, amiből Európát szinte teljesen függ Kínától.
A kontinensen azonban számottevő ellenállás tapasztalható – a legjelentősebb Szerbiában, ahol a nyáron ezrek vonultak utcára, miután a kormány beleegyezett, hogy egy új EU-s projekt keretében lítiumot bányásszanak.
Az ellátási lánc feletti nagyobb ellenőrzés megszerzésével az Allier régióban található saját lítiumkészletek kiaknázása kevésbé kockázatossá teheti Franciaország számára az ilyen jellegű külföldi feszültségeket. A francia közvélemény azonban még nem jutott egyértelmű konszenzusra a bányászat kérdésében.
„Egyesek számára pozitívum a munkahelyteremtés és a gazdasági haszon, mások viszont sokkal jobban tartanak a hosszú távú környezeti hatásoktól” – mondta a 65 éves Marc Papinutti, a CNDP elnöke.
Az Échassières-i Beauvoir-telepen korábban az asztali edényekhez és csempékhez használt kaolin ásványt bányászták. Itt az Imerys azt tervezi, hogy a föld alatt gránitot termel ki, és abból izolálja a lítiumban gazdag anyagot. Az ásványi anyagokat ezután a közelben vonatokra rakodnák, és majdnem ötven kilométerre, a Montluçon térségében található Saint-Victorba szállítanák, ahol a vállalat egy átalakító üzemben tervezi a lítium kitermelését.
Mielőtt azonban ezek a lépések megkezdődhetnének, az Imerysnek, az RTE áramhálózat-üzemeltetőnek és a kormánynak az év végéig válaszolniuk kell egy hosszú listára. A dokumentum az „Adja meg az akkumulátorok újrahasznosítására vonatkozó európai célkitűzések teljesítése érdekében hozott intézkedéseket” és a „Beszéljék meg a polgárok bevonásának lehetőségét a projekt előnyeibe” című tételekig terjed. A helyiek tanulmányokat is kértek a bánya több mint egy tucatnyi lehetséges hatásáról olyan szempontokra vonatkozóan, mint a levegőminőség, a hulladék föld alatti tárolásának biztonsága és a régió turizmusa.
„Remélem, hogy az Imerys és az RTE igyekszik gyorsan megválaszolni ezeket a kérdéseket, és figyelembe veszi az emberek kívánságait és igényeit” – mondta a 24 éves Antoine Buscaglia, akinek szülei Saint-Victorban élnek. Figyelembe véve az Imerys más külföldi bányaprojektjeit ért kritikákat, hozzátette, hogy elég szkeptikus.
Az Imerys az Euronewsnak adott nyilatkozatában méltatta a vita során folytatott megbeszéléseket, és „közös célról, a holnap ökológiai átmenetének kihívásaira felelősségteljes és példaértékű módon való válaszadásról” beszélt. A vállalat most tudomásul fogja venni és értékeli a következtetéseket.
A helyi kételyek ellenére a francia kormány máris lépéseket tett a projekt felgyorsítására. Júliusban a terveket „Projet d’Intérêt National Majeur”-nek, azaz kiemelt nemzeti érdekű projektnek minősítette. A címke lehetővé teszi az Imerys számára, hogy gyorsabban megkapja a közigazgatási jóváhagyást, mivel Franciaország úgy véli, hogy a projekt vagy az ökológiai átállás, vagy a nemzeti szuverenitás szempontjából fontos.
Vagy a lítium esetében: mindkettő. A geológiai felmérésekkel foglalkozó nemzeti intézet szerint az ország lítiumpotenciáljának nagy részét Beauvoirban találják meg.
Kitermelése versenyelőnyt jelenthetne az ország autóiparának, és jó úton haladna Macron elnök azon céljának eléréséhez, hogy 2030-ig kétmillió elektromos és hibrid járművet állítsanak elő. A helyi viták során született átfogó javaslatok ellenére egyes kritikusok meg vannak győződve arról, hogy azok nem kötelező erejű jellege nem fogja megingatni a kormányt a bánya támogatásában.
„Úgy fognak tenni, mintha már el lenne döntve, hogy az embereknek ne legyen választásuk” – állította Julien Hochart, 43 éves aktivista, akinek szervezete sikeresen megakadályozta az újabb aranybányászati javaslatokat a szomszédos megyében. „Egyszer már győztünk, így természetes, hogy másoknak is segítünk.”
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
