Az EU évek óta vitatja, hogy megszabaduljon-e a nyári időszámítástól. Részben azért, mert az óraátállítással csak korlátozott energiamegtakarítást lehet elérni – írja az Euronews.
Az Európai Bizottság 2018-ban hivatalosan javasolta az évente kétszer történő óraátállítás eltörlését, és az Európai Parlament 2019 márciusában állásfoglalásban támogatta ezt a javaslatot. Erre azt követően került sor, hogy a Bizottság nyilvános konzultációja során 4,6 millió uniós polgár határozottan támogatta az eltörlést.
A változtatásoknak 2021-ig kellett volna hatályba lépniük, de azóta az EU társjogalkotójánál, a 27 tagállamot képviselő Európai Unió Tanácsánál ragadtak. A tagállamok megosztottak a változtatás gyakorlati végrehajtását illetően.
Az egyik legnagyobb kérdés, amelyre még nem született végleges válasz, az, hogy a nyári időszámítás valóban csökkenti-e az energiafogyasztást.
Számos tanulmány szerint a nyári időszámítás környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható, sőt negatív. Tehát az évszakos óraátállítások ideje lejárt?
Október 27-én, vasárnap az európaiak egy órával visszaállították az órákat. (Fotó: Canva)
Az Egyesült Királyságban és Németországban a nyári időszámítást az első világháborúban vezették be a szén megtakarítása érdekében. A háború befejeztével eltörölték, de az 1980-as években visszatért, amikor a globális olajválság miatt ismét szükségessé vált az erőforrások megtakarítása.
2002 óta az Európai Unió valamennyi országában – Izland kivételével – március és október utolsó vasárnapján át kell állítani az órát.
Számos európai és amerikai tanulmány szerint a nyári időszámításnak nagyon kevés hatása van az energiatakarékosságra.
Olaszországban az Olasz Környezet-egészségügyi Társaság számításai szerint már az óraátállítás október végéről november végére történő elhalasztása is 70 millió euró megtakarítást jelentene az országnak az üzemanyagszámlákon.
A prágai Károly Egyetem kutatóinak tanulmánya 2010 és 2017 közötti óránkénti adatok alapján megállapította, hogy Szlovákiában a nyári időszámítás az éves villamosenergia-fogyasztás mindössze 0,8 százalékának megfelelő becsült energiamegtakarítást eredményezett.
Az Egyesült Államokban a Közlekedési Minisztérium 1975-ben végzett tanulmánya szerint a nyári időszámítás az ország energiafelhasználásának mintegy 1 százalékát csökkentette.
Ez a jelentéktelen megtakarítás részben azért lehet, mert az Egyesült Államokban sokan reggel 7 óra előtt kelnek ki az ágyból. Az esti világítás mellőzésével megtakarított energia nagy részét ellensúlyozza a reggeli világítás.
Egy 1993-as, a franciaországi és belgiumi üzemanyag- (gáz- és szén-) fogyasztásról szóló kiadvány a nyári időszámítással az üzemanyag-fogyasztás növekedését figyelte meg a többletautózás miatt. Ezt megerősítették a szennyező anyagok terjedésével kapcsolatos tanulmányok.
Ehelyett a napidőhöz minél közelebb eső természetes időzónák valószínűleg jobban igazítják a napi fény- és hőmérsékleti görbéket a mi időbeosztásunkhoz. Ez energiamegtakarítást eredményezhet a kora reggeli ipari és egyéb világítással, a hidegebb hónapokban a kora reggeli fűtéssel, mivel az emberek egy órával később indulnak munkába, és kevesebb légkondicionálóra van szükség az autóban a munka utáni ingázáskor és este otthon.
Az EU évek óta vitatja, hogy megszabaduljon-e a nyári időszámítástól. (Fotó: Canva)
2023-ban szakértők kérték az Európai Unió Tanácsát, hogy vegye napirendjére az óraátállítások eltörlésének témáját. A javaslat támogatói azt remélték, hogy a kérdéssel még a júniusi uniós parlamenti választások előtt foglalkoznak majd. Márciusban az Európai Parlament belső piaci bizottságának elnöke, Anna Cavazzini német zöldpárti EP-képviselő sürgette az országokat, hogy végre közös álláspontra jussanak a kérdésben.
„A jogalkotási időszak végén sajnos világossá vált, hogy az időeltolódás eltörlése a Tanácsban nem jöhet szóba.” – mondta.
A további csalódások elkerülése érdekében a Tanácsnak végre ki kell oldania a tagállamok eltérő véleményének gordiuszi csomóját, és állást kell foglalnia. Ez azonban nem bizonyult lehetségesnek, és úgy tűnik, hogy a nyári időszámítás kérdése ismét a háttérbe szorult.
Ez annak ellenére van így, hogy elindult a The Time Use Initiative (Időfelhasználási Kezdeményezés) kampány, amely korábban egy, az EU időpolitikájáról szóló kiáltványt tett közzé, amely tizenkét szükséges változtatást tartalmaz, amelyeket Európának végre kell hajtania ahhoz, hogy minden európai számára biztosítsa az „időhöz való jogot”.
„Az EU-nak úgy kell reagálnia a rosszul beállított órák negatív hatásaira, hogy a napidőhöz (természetes időhöz) minél közelebb álló állandó időzónák bevezetését szorgalmazza Európában. Az eltolt órák, amelyek miatt a menetrendek a természetes nap-éjszaka ciklusnál korábban kezdődnek, növelik az alváshiányt, és negatív hatással vannak az emberi egészségre, a gazdaságra és a biztonságra. Az EU-nak megvan a hatalma arra, hogy ezen változtasson” – olvasható a kiáltványban.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
