A világ közel 50 éve ismeri a gáztűzhelyek által kibocsátott nitrogén-dioxid (NO2) veszélyeit. A spanyolországi Jaume I. Egyetem Egészségtudományi Karának kutatói most a meglévő egészségügyi tanulmányok és az európai otthonokban mért NO2-értékek összekapcsolásával megbecsülték az éves halálozási arányt – írja az Euronews. Megállapították, hogy 14 európai országban veszélyes körülmények uralkodnak egy átlagos otthonban, mivel a gáztűzhelyekből származó füst a háttérszennyezéssel együtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveit is megszegi.
A gáztűzhelyek évente mintegy 40 000 európai korai halálához járulnak hozzá. (Fotó: Pixabay)
Az európai otthonok körülbelül egyharmadában főznek gázzal, és ezekben a lakásokban a legmagasabb az NO2-szint.
Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban a legmagasabb a gáztűzhely okozta korai halálesetek aránya.
A szennyezés a rosszul szellőző otthonokban és azokban a lakásokban a legrosszabb, ahol hosszabb ideig főznek. A beltéri levegő minősége komoly egészségügyi problémát jelent, mivel az európaiak szinte minden idejüket bent töltik, és az épületekbe kevesebb friss levegő jut, mivel a házakat légmentesebbre tervezték.
A gáztűzhelyekről az is kiderült, hogy még kikapcsolt állapotban is szivárog belőlük a metán, amely egy erős üvegházhatású gáz.
Ami a külső szennyezést illeti, a NASA az elmúlt évtizedekben jelentős csökkenést regisztrált az európai városok NO2-szennyezésében, köszönhetően az EU járműkibocsátási szabályainak és a járműtechnológiának. A háttérszennyezés azonban továbbra is jelentős mértékben hozzájárul az új tanulmány által megállapított veszélyes szintekhez.
Aa tanulmány jelentős áttörést jelenthet a gáztűzhelyek emberi egészségügyi költségeinek megértésében. A kutatók több tucat olyan egészségügyi tanulmányt használtak fel, amelyek megállapították az adott NO2-szint által okozott asztma és korai halálozás valószínűsíthető kockázati arányait. A korábbi tanulmányok nem tudták alkalmazni a kockázati arányokat a valóságra egészen tavalyig, amikor holland kutatók több európai országban végeztek átfogó NO2-méréseket a lakásokban és azokon kívül, hogy az eddigi legpontosabb pillanatfelvételt készítsék a gáztűzhelyek által okozott beltéri szennyezésről.
Az egyetem kormányzati adatkészleteket használt fel ezen eredmények méretarányosításához, hogy regionális térképeket készítsen a tűzhelyekből származó beltéri NO2-szennyezésről. Ezek alapján a kutatók kiszámíthatták az első tudományos becsléseket az európai NO2 okozta idő előtti halálesetek és gyermekkori asztmás esetek számáról.
A gáztűzhelyek szennyezésének valódi egészségügyi költségei azonban valószínűleg jóval magasabbak.
Az adatok hiánya miatt a kutatóknak ki kellett zárniuk néhány olyan szennyezési hatást, amely szintén hozzájárulhat a magasabb halálozási és asztmás megbetegedési arányokhoz. És csak az NO2-szennyezésre összpontosítottak, mivel azt a járványügyi szakemberek jól tanulmányozzák.
A gázégetés során keletkező egyéb káros szennyező anyagok közé tartozik a szén-monoxid, a benzol, a formaldehid és a szálló por. A kutatók azt mondják, hogy nem állt rendelkezésükre elegendő adat ahhoz, hogy pontosan megjósolják ezeknek a szennyező anyagoknak a hatását.
Egy kevésbé pontos módszerrel úgy becsülik, hogy a gáztűzhelyek nagyjából 367 000 asztmás esetet okoznak a gyermekeknél és 726 000-et minden korcsoportban, beleértve ezeket az egyéb szennyezőanyagokat is, kivéve a szén-monoxidot, amelynek nincs ismert kapcsolata az asztmával.
A gáztűzhelyekről az is kiderült, hogy még kikapcsolt állapotban is szivárog belőlük a metán. (Fotó: Canva)
Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) szerint az EU nem rendelkezik beltéri levegőminőségi szabványokkal, és a probléma kezelésére szolgáló jogalkotási eszközei hiányosak.
A tömb várhatóan még az idén javaslatot tesz a gáztűzhelyekre vonatkozó frissített szabályokra, és a szennyezés korlátozását is fontolgatja – többek között az NO2-re vonatkozóan.
Az EPHA sürgeti Brüsszelt, hogy a kibocsátási határértékek révén gyorsan vonják ki a forgalomból a gáztűzhelyeket, és emellett vezessenek be pénzügyi ösztönzőket a tisztább tűzhelyekre való átállásra.
„Túl sokáig könnyű volt elvitatni a gáztűzhelyek veszélyeit” – mondja Sara Bertucci, az EPHA globális közegészségügyért felelős politikai vezetője. „A cigarettához hasonlóan az emberek nem sokat gondoltak az egészségügyi hatásokra, és a cigarettához hasonlóan a gáztűzhelyek is szennyezik otthonunkat.”
Ahogy a kormányok segítettek leszoktatni a polgárokat a cigarettáról, az EPHA szerint a gázról való leszokásban is segíteniük kellene.
A szövetség azt is szeretné, ha a tűzhelyeken kötelező fogyasztói címkék jeleznék a szennyezési kockázatokat, és a lakosságot felvilágosító kampányokkal párosítva a tüzelőanyagok beltéri égetésének kockázatairól tájékoztatnák.
Kiemelt kép forrása: Canva