Az FGSZ vezetőjének szakmai összefoglalója az elmúlt 2-3 év rendkívül kedvezőtlen gazdasági és geopolitikai fejleményeit vette sorra, amelyek arra késztették a közép-kelet-európai régió országait, hogy a korábbi monopol függéshez és az alacsony piaci likviditáshoz képest sokkal jobban gondolják át és tervezzék újra a földgázbeszállítással és kereskedelemmel kapcsolatos stratégiáikat.
Bár az elmúlt egy évtizedben voltak törekvések az alternatív gázellátási útvonalak bővítésére ebben a földrajzi térségben, infrastrukturális szűkületek továbbra is jellemzik a piacokat, amelyek feloldását a kapacitásbővítésre vonatkozó jelenlegi uniós szabályozás (ún. inkrementális kapacitáseljárás) jelentősen akadályozza, így gátat szab a regionális szinten is alternatív földgázforrásokhoz való hozzáférést segítő Vertikális Folyosó projekt megvalósulásának.
Ferencz I.Szabolcs szerint az alapproblémát az okozza, hogy a vonatkozó módosított CAM-Network szabályozást a 2009-es gázcsomagból kiindulva 2013-ban kezdték el kidolgozni, de hosszas tárgyalási időszakot követően, mire 2017-ben bevezették, már akkor sem alkalmazkodott az akkori megváltozott piaci helyzethez. Az inkrementális folyamatot végül a Bizottság (EU) 2017/459 rendelete vezette be, mint olyan harmonizált uniós szintű eljárást, amely már akkor is hosszadalmas és bonyolult volt a piac számára.
Ennek értelmében a földgázszállítórendszer-üzemeltetők kötelesek voltak legalább minden második (páratlan) évben felmérni a piaci keresletet a közös vagy újonnan tervezett rendszerösszekötési pontjaikon. Ezeknek az eljárásoknak a sikere azonban soha nem következett be.
A bevezetés évétől kezdődően három, sikertelenül zárult eljárási kör volt eddig: az első szakaszban a TSO-k által elindított keresletfelméréseket követően a projektek mindössze 40 százaléka jutott át a kötelező szakaszba, majd a második kör 67 százalékos fellendülése ellenére a harmadikban ismét 50 százalékra csökkent ez az arány. A negyedik forduló idén júliusban indult, de a bővítési lehetőségek diszfunkcionalitását jól mutatja, hogy a magyar-román határösszekötő pontra kiírt tervezett fejlesztés, ami kulcsfontosságú részét képezi a Vertikális Folyosónak és a Szolidaritási Gyűrű projektnek is, sikertelenül zárult.
Így a Vertikális Folyosó megvalósítása késik, és valószínűleg az sem reális, hogy a jelenlegi keretben megvalósulhasson.
A sikertelen aukció jól mutatja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, a kiszámíthatatlan gázpiaci körülmények és a változó jogszabályi keretek között a kereskedők sem mernek hosszú távon, akár évtizedes távlatban elköteleződni. Így a TSO-k sem képesek haladni az óriási beruházást igénylő, viszont valószínűleg alacsony megtérülést ígérő fejlesztésekkel. Pedig a térségben szükségesek további fejlesztések, hogy a földgázellátási diverzifikáció folytatódhasson.
Ami biztosan látszik, hogy a mostani jogszabályi keretek megújítása szükséges, erre látszanak törekvések az EU részéről is, amelynek keretében az FGSZ is élt módosító javaslatokkal a vonatkozó eljárás hatékonyabbá tétele érdekében.
A helyzet viszont azért sem könnyű, mert az Európai Bizottság a továbbiakban nem szándékozik pénzügyileg támogatni a földgázhálózatok infrastrukturális fejlesztését, még azokban a régiókban sem, ahol ez egyébként szükséges volna és zöldítést eredményezne a jelenleg alkalmazott energiatermelő technológiákkal szemben.
Ez pedig a piaci integráció, az ellátási útvonalak és az alternatív források diverzifikációjának megakadásához vezet, amelyek miatt az egyes piacok közötti árkülönbségek tovább fennmaradnak.
Érdemi változást az hozhat, ha az új Európai Bizottság hajlandó lenne szakmai alapon átgondolni mostani hozzáállását, és az RFF-költségvetésből fennmaradó jelentős összegből létrehoz egy alapot vagy közvetlenül támogatást nyújt a kelet-közép-európai régiós fejlesztések felzárkózásához, ami a jövőben nemcsak a piaci folyamatok nivellálódását, hanem régió – és egyben az EU – dekarbonizációs törekvéseit is segítené.
A tartalom elkészítését az FGSZ Földgázszállító Zrt. támogatta.
Kiemelt kép forrása: FGSZ
NRGreport
