„A 2025-ös olajárakkal kapcsolatban nagyobb a félelem, mint az arab tavasz óta bármelyik évben” – mondta Tom Kloza, az OPIS olajárjelentő ügynökség globális energiaelemzési vezetője a CNBC-nek.
A hordónkénti 40 dollárra való árcsökkenés a jelenlegi nyersolajárak mintegy 40%-os csökkenését jelentené. A globális irányadó Brent jelenleg hordónként 72 dolláron, míg az amerikai West Texas Intermediate határidős jegyzései hordónként 68 dollár körül mozognak.
Tekintettel arra, hogy az olajkereslet növekedése jövőre valószínűleg nem lesz sokkal több napi 1 millió hordónál, az OPEC+ kínálatcsökkentés teljes feloldása 2025-ben „kétségtelenül a nyersolaj árának nagyon meredek zuhanását eredményezné, valószínűleg hordónként 40 dollár környékére” – mondta Henning Gloystein, az Eurasia Group energia, éghajlat és erőforrásokért felelős vezetője a CNBC-nek.
Saul Kavonic, az MST Marquee vezető energetikai elemzője azt állította, hogy amennyiben az OPEC+ a keresletre való tekintet nélkül oldaná fel a csökkentéseket, az „gyakorlatilag egy piaci részesedésért folytatott árháborút jelentene, amely a Covid óta nem látott mélységekbe taszíthatja az olajat”.
Az elemzők szerint azonban a szövetség inkább a jövő év eleji fokozatos csökkentés mellett dönt, mint a teljes körű és azonnali csökkentés mellett. Az olajkartell fegyelmezetten tartotta fenn az önkéntes kibocsátáscsökkentést, egészen annak meghosszabbításáig. Szeptemberben az OPEC+ két hónappal elhalasztotta a napi 2,2 millió hordónyi önkéntes csökkentés fokozatos visszavágásának megkezdésére vonatkozó terveit, hogy ezzel próbálja megállítani az olajárak lejtmenetét. A második és harmadik negyedévben végrehajtott 2,2 millió hordó/nap csökkentés szeptember végén járt volna le.
E hónap elején az olajkartell ismét úgy döntött, hogy további egy hónappal, december végéig elhalasztja a tervezett olajkibocsátás növelését.
Az olajárakat a világ második legnagyobb gazdasága és vezető nyersolajimportőre, Kína keresletének lassú, Covid utáni fellendülése nyomasztotta.
November 12-én közzétett havi jelentésében az OPEC napi 1,6 millió hordóról napi 1,5 millió hordóra csökkentette a 2025-ös globális olajkereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését.
A nyomott árakat az érzékelhetően túlkínálatban lévő piac is befolyásolta, különösen mivel az OPEC-szövetségen kívüli kulcsfontosságú olajtermelők, mint az Egyesült Államok, Kanada, Guyana és Brazília is tervezik a kínálat növelését – emelte ki Gloystein.
A piaci konszenzus szerint jövőre „jelentős” olajkészlet-felhalmozódás lesz – mondta Martoccia Francesco, a Citibank energiastratégája.
Még ha az OPEC+ nem is oldja fel a csökkentéseket, az olajárak jövője akkor is törést mutatnak. A Citi elemzői arra számítanak, hogy a Brent ára jövőre átlagosan 60 dollár/hordó lesz. A medvés kilátásokat tovább táplálja Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése, akinek visszatérését egyesek egy esetleges kereskedelmi háborúval hozzák összefüggésbe – mondták a CNBC-nek nyilatkozó elemzők.
Trump az amerikai termelők számára a „drill baby drill” („fúrj, baby, fúrj”) politikát hirdette, és megfogadta, hogy felére csökkenti az energiaárakat. Ahhoz, hogy ez megtörténjen a benzin kiskereskedelmi áraival, az olajnak „40 dollár alá” kellene esnie hordónként – mondta Matt Smith, a Kpler vezető olajipari elemzője.
Jelenleg a kiskereskedelmi benzinárak egy „ideális szinten” vannak, 3 dollár/gallon áron, ahol a fogyasztók még nem érzik meg a költségnövekedést, és az alapanyagárak a termelők számára is elég magasak – tette hozzá Smith.
Kiemelt kép forrása: Canva