Egy új jelentés szerint a gázalapú villamosenergia-termelés növekedése Európa-szerte azzal fenyeget, hogy aláássa az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, és évtizedekre leköti a fosszilis tüzelőanyagokat – írja az Euronews.
A Beyond Fossil Fuels kampánycsoport tájékoztatójából kiderül, hogy az európai országok összesen 80 GW új gáztüzelésű áramtermelő kapacitás kiépítését tervezik, ez 32%-os növekedést jelent a jelenlegi kapacitáshoz képest.
Miközben az országok a COP29 konferencián globális klímavezetőként pozícionálják magukat, fennáll a veszélye, hogy a magas szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerek leláncolják őket. „Nem úgy léptünk be a digitális korba, hogy írógépeket vásároltunk nagy tételben, és nem fogunk tiszta energiarendszert építeni azzal, hogy ennyi új gázerőművet építünk” – mondta Alexandru Mustață, a Beyond Fossil Fuels kampánystábjának munkatársa.
„Európa új gázenergia-infrastruktúrára vonatkozó tervei veszélyesen eltérnek az éghajlatvédelmi célkitűzéseitől. Ez a túlépítés azzal a kockázattal jár, hogy évtizedekig a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségbe zár minket – ez az út pedig egyenesen az éghajlati káoszhoz vezet.”
Három európai ország különösen nagy mértékben függ a fosszilis földgáztól a villamosenergia-termelésben. (Fotó: Canva)
A Beyond Fossil Fuels elemezte a fosszilis gázzal kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli terveket hat európai ország villamosenergia-rendszerében: Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Románia és Lengyelország.
Három európai ország – Olaszország, az Egyesült Királyság és Németország – különösen nagy mértékben támaszkodik a fosszilis gázra a villamosenergia-termelésben.
Az új bővítések felét ez a három ország tervezi, amelyek már most is Európa teljes gázerőművi kapacitásának 45 százalékát adják. Mindhárom ország kormánya kötelezettséget vállalt arra, hogy 2035-re szén-dioxid-mentessé teszi villamosenergia-ágazatát.
Az Egyesült Királyság rendelkezik a legambiciózusabb ütemtervvel, amely 2030-ra tűzte ki a tiszta energiaellátás célját. Novemberben az ország nemzeti energiarendszer-üzemeltetője megerősítette, hogy ez elérhető, ha a gázerőművi kapacitást nem bővítik a 2023-as szintnél nagyobb mértékben.
Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Németországban azonban nincs konkrét terv arra, hogy a több mint 900 meglévő gázerőművükben leállítsák a fosszilis gáz elégetését – nem is beszélve a fejlesztés alatt álló új erőművekről. A tájékoztató szerint az új gázkapacitások építésére vonatkozó tervek „súlyosan aláássák” a törekvéseik hitelességét. Lengyelország, Románia és Bulgária együttesen 9-ről 24 GW-ra tervezi növelni gázerőművi kapacitását. A Beyond Fossil Fuels azt állítja, hogy számos ilyen projektet az adófizetők pénzéből vagy az EU által nyújtott támogatásból támogatnak, amelynek célja, hogy segítse az országokat energiarendszereik „modernizálásában” és gazdaságuk „fenntarthatóbbá” tételében.
2023-ban a fosszilis gáz termelte Európa villamos energiájának 24 százalékát – az EU-n belül 17 százalékát. Csak néhány országban – Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Luxemburgban, Koszovóban és Cipruson – nincs működő gázerőmű.
A Beyond Fossil Fuels adatbázisában szereplő 855 európai gázerőműből mindössze négy vonult nyugdíjba 2023 januárja óta. Hivatalosan mindössze hét erőművet kell bezárni 2035-ig – a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a fejlett országoknak a Nemzetközi Energiaügynökség által meghatározott határidőig kell szén-dioxid-mentesítést végrehajtaniuk ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési pályán maradjanak.
A tájékoztatóból az is kiderül, hogy a megújuló energiaforrásokon alapuló, működőképes energiarendszerhez szükséges megoldásokba – például a villamosenergia-hálózatokba vagy a tárolásba – való beruházás jelentős mértékben alulfinanszírozott. Ehelyett – állítja a jelentés – ezt a pénzt a gázfeltárásra és -kitermelésre, valamint az olyan infrastruktúrákra fordítják, mint a csővezetékek és terminálok.
A Beyond Fossil Fuels szerint ezek a projektek azzal a kockázattal járnak, hogy Európa még inkább függővé válik az ellenséges rezsimek által importált fosszilis tüzelőanyagoktól, miközben kritikus fontosságú forrásokat vonnak el a megújuló energiaforrásoktól, a hálózatoktól és a tárolástól.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
