Az Európai Bizottság 2023-ban átfogó szélenergia-csomagot mutatott be, amely 15 konkrét intézkedést foglal magában. A megújuló energiaforrások kiépítését az új irányelvek közérdekűvé nyilvánították.
Az EU célja, hogy 2030-ra 425 GW szélenergia-kapacitást érjen el, de jelenlegi ütemével várhatóan csak 350 GW-ot teljesít.
Az előrelépés érdekében új szabályozások és hálózati fejlesztési tervek születtek, amelyek célja olcsóbb és elérhetőbb megújuló villamosenergia-termelés, taglalja az InnovationNews-on megjelent tanulmány.
Az EU 2024 első felében 6,4 GW új szélerőművet telepített, ami nem elegendő a célok teljesítéséhez. Az ipar éves szinten átlagosan 22 GW új kapacitást kíván kiépíteni 2024-2030 között. Az évtized végére a bővítések jelentős gyorsulása várható, amelyet az ellátási láncba fektetett több mint 10 milliárd eurós beruházások támogatnak. Ezek a beruházások új gyárakat, termelési kapacitásbővítéseket és egyéb infrastruktúrát foglalnak magukban.
Az európai szélturbina-gyártás jelenleg globális vezető pozíciót élvez, azonban a kínai gyártók növekvő jelenléte veszélyezteti ezt a helyzetet. Az európai gyártók évente 9,5 GW tengeri és 22,5 GW szárazföldi turbina előállítására lesznek képesek 2025-re.
Ugyanakkor a verseny erősödése és az ipari kapacitás bővítésének nehézségei akadályozhatják az EU terveit. Jelenleg 370 000 munkahelyet biztosít az ipar, amely 2030-ra 600 000-re nőhet, feltéve, hogy a szükséges intézkedéseket végrehajtják.
A szélenergia terjedésének legfőbb akadálya a nem megfelelő hálózati infrastruktúra. Európának 2030-ig 584 milliárd eurót kell beruháznia hálózatbővítésbe és modernizációba, hogy a megtermelt zöld energia eljuthasson a fogyasztókhoz. Ma több mint 500 GW új kapacitás vár csatlakozási engedélyekre, és a folyamat akár kilenc évig is eltarthat. A gyorsabb és hatékonyabb engedélyezési eljárások, valamint a spekulatív projektek kiszűrése alapvető fontosságú.
Az engedélyezés bonyolult folyamatai késleltetik a projektek megvalósulását. Az EU célja, hogy ezt a folyamatot digitalizálja, és az engedélyezést közérdekűvé nyilvánítsa. Németország már bevezette az új szabályokat, míg más tagállamok, például Franciaország és Svédország jelentős lemaradásban vannak.
A gyorsabb engedélyezés elengedhetetlen a szélenergiával kapcsolatos célkitűzések teljesítéséhez.
Az árverési rendszerek átalakítása szintén prioritás. Az árak mellett más kritériumok, például a környezetvédelmi és ipari szempontok is szerepet kapnak.
Hollandia jó példát mutatott nem áralapú kritériumok bevezetésével, amelyet az EU szélenergia-csomagja is követendőnek tart.
Az aukciók piaci realitásokhoz igazítása szintén elengedhetetlen.
Európa energiamixében a villamos energia jelenleg csak 25%-ot tesz ki, ami változtatásra szorul. Az ipar, a közlekedés és a háztartások szén-dioxid-mentesítése kiemelten fontos. Az EU célja, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 35%-ot, amelyhez ágazatközi zöld jogszabályokat és finanszírozási mechanizmusokat kell bevezetni.
A szélenergia-ipar működéséhez megfelelő infrastruktúra szükséges, beleértve a kikötőket, utakat és szállítóhajókat. Európának 9 milliárd eurót kell befektetnie a kikötői infrastruktúrába, hogy támogassa a tengeri szélenergia fellendülését. Ezenkívül az ipar által teremtett új munkahelyek betöltéséhez szakképzési programokra van szükség.
Az EU szélenergia stratégiája akkor lehet sikeres, ha a tagállamok hatékonyan hajtják végre a szabályozásokat.
Az energiaátmenet nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is, amely Európa globális versenyképességét és energiafüggetlenségét erősíti. Az egyszerűbb és hatékonyabb szabályozás, valamint az infrastruktúra fejlesztése alapvető fontosságú.
Az európai szélenergia-ipar kulcsszerepet játszik a kontinens fenntartható jövőjének biztosításában. A tagállamoknak proaktívan kell lépniük, hogy egyszerűvé, hatékonnyá és vonzóvá tegyék a szélenergia telepítését. Ezáltal nemcsak a 2030-as célok válnak elérhetővé, hanem Európa vezető szerepet tölthet be a tiszta technológiák terén.
Kiemelt kép: Canva