A 1,5°C-os cél, amelyet a Párizsi Megállapodás keretein belül tűztek ki, egyre inkább elérhetetlennek tűnik, és a közelmúlt adatai sem adnak okot optimizmusra – számolt be az Ecowatch.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) legfrissebb jelentése szerint 2024 lehet a valaha mért legmelegebb év, még 2023-at is túlszárnyalva, amely jelenleg a rekordot tartja.
Ráadásul 2023 júniusa és 2024 májusa között a hőmérséklet 12 hónapon át több mint 1,63 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
Az előrejelzések szerint a globális hőmérséklet 2024-ben először lépheti túl az iparosodás előtti átlaghoz viszonyított 1,5 Celsius-fokot. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy lehet, hogy már túl vagyunk a felmelegedés korlátozásának határán.
„A 1,5 °C túllépésének elkerülésére irányuló cél halottabb, mint a szög. Jelenleg szinte lehetetlen elkerülni, mert túl sokáig vártunk” – mondta Zeke Hausfather, a Stripe klímakutatási vezetője és a Berkeley Earth kutatója.
Bizonyos helyeken 11-szeresére emelkedett az erdőtüzek száma két évtized alatt. (Fotó: Canva)
A 1,5 °C-os célt a Párizsi Megállapodásban, az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP21) 2015-ben tárgyalt és 2016-ban aláírt nemzetközi egyezményben határozták meg. A célt az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak – például az olyan gyakoribb és intenzívebb események, mint az áradások, hurrikánok, aszályok, hőhullámok és erdőtüzek – elkerülése érdekében határozták meg.
Azonban egy 2022-es tanulmány szerint már a 1,5 °C-os túllépés is olyan katasztrofális fordulópontokhoz vezethet, mint például a korallzátonyok tömeges pusztulása, az óceáni áramlatok és a jégtakaró összeomlása, vagy akár az amazóniai esőerdők kipusztulása.
Az ENSZ megjegyezte, hogy a 1,5°C-os határ havi, sőt éves szinten történő átlépése nem feltétlenül jelenti azt, hogy átléptük a párizsi megállapodásban rögzített határértéket, de hosszú távon egyre közelebb kerülünk hozzá, ami visszafordíthatatlan hatásokhoz vezethet.
A globális felmelegedés következtében olvadnak a jégtakarók, gleccserek és fagyott területek. (Fotó: Canva)
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) friss jelentése szerint a világnak 2030-ig 42%-kal, 2035-ig pedig 57%-kal kell csökkentenie a kibocsátásait ahhoz, hogy a 1,5°C-os határon belül maradhasson.
Ugyanakkor a jelenlegi intézkedések a kibocsátások növekedéséhez vezetnek, ami 2100-ra akár 2,7°C-os felmelegedést is eredményezhet.
„Gyorsuló ütemben száguldunk át a határon, és ez mindaddig így fog folytatódni, amíg a globális kibocsátások növekedése meg nem áll” – tette hozzá Hausfather. Richard Betts, az Exeteri Egyetem klímakutatója pedig azt mondta, hogy a 1,5°C-os határ átlépése „mikor”, nem pedig „ha” kérdése.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy minden egyes tizedfok, amelyet meg tudunk menteni jelentős különbséget tehet.
„Ha nem tudunk megállni 1,5 Celsius-foknál, akkor is jobb lesz az 1,6 Celsius-fok, mint az 1,7, ami pedig jobb mint a 2 Celsius-fok vagy ennél is magasabb” – emelte ki Madge.
Kiemelt kép: Canva
G. Sziszi
