A Gravity Recovery and Climate Experiment (GRACE) műholdak 2014 májusa és 2016 márciusa között drasztikus csökkenést mutattak ki a globális földi víztárolásban. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy ezek a vízszintek 2023-ra még mindig nem álltak helyre. Megállapításaikat a Surveys in Geophysics című folyóiratban közzétett tanulmányukban osztották meg, amit az EcoWatch foglalt össze.
2015 és 2023 között a felszíni és felszín alatti vízszintek mintegy 290 köbkilométerrel maradnak el a 2002 és 2014 közötti átlagos tárolt édesvíz szintektől – jelentette a NASA. Matthew Rodell, a tanulmány társszerzője, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának hidrológusa szerint a 2015-től kezdve elveszett vízmennyiség az Erie-tó térfogatának mintegy 2,5-szerese.
Az édesvízhiányt az aszály és a 2016-os El Niño esemény okozta, a növekvő modern mezőgazdasági és kommunális vízigény pedig súlyosbította. A tanulmányt készítő csoport szerint a globális felmelegedés is szerepet játszik az édesvíz szint csökkenésében.
Az édesvíz csökkenésének kezdete a Dél-Amerika északkeleti részén tapasztalt rekordméretű aszályhoz köthető, ami után a vízszintek nehezen tudtak helyreállni. Az aszályok az egész világon folytatódtak, és hatalmas vízhiány sújtotta Ausztrál-ázsiát, Dél-Amerikát, Észak-Amerikát, Európát és Afrikát – számoltak be a szerzők.
A tengerek vízszintje is folyamatosan változik (Fotó: Canva)
Aztán 2016-ban az El Niño tovább befolyásolta a csapadékot és az édesvizek helyreállítását, amely továbbra is akadozott, mivel világszerte újabb aszályok érték el a vizeket.
Mint az UNICEF jelentette, az Amazonas térségében 2023 óta továbbra is rekordméretű aszály van, ami még rosszabb, mint az az aszály, amely 2014-ben elindította az édesvízfogyást.
Ez a jelenleg is tartó aszály és más aszályok világszerte hatással vannak a közegészségügyre, az élelmezésbiztonságra, a közlekedésre és több alapvető fontosságú dologra.
A tudósok megjegyezték, hogy a globális felmelegedés lehet a felelős az édesvízszint csökkenéséért, mivel a jelenség intenzívebb és gyakoribb aszályokhoz vezethet. Ez fokozhatja a párolgást, amikor a növényekből és a talajból több víz kerül vissza a légkörbe. Továbbá, ha a csapadékviszonyok megváltoznak, és az édesvízszintek nem tudnak megfelelően helyreállni.
„Az extrém csapadék esetén az a probléma, hogy a víz végül elfolyik. A melegedő hőmérséklet növeli mind a víz párolgását a felszínről a légkörbe, mind a légkör víztartó képességét, ami növeli az aszályos állapotok gyakoriságát és intenzitását.” – magyarázta Michael Bosilovich, a tanulmány társszerzője, a NASA Goddard meteorológusa.
A tudósok nem biztosak abban, hogy az alacsonyabb édesvízszintek helyreállnak-e. Az is aggodalomra ad okot, hogy tovább csökkenhetnek. Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata 2024-re jósolta a valaha feljegyzett legmelegebb évet.
„Nem gondoljuk, hogy ez véletlen egybeesés, és lehet, hogy ez az előjele egy olyan katasztrófának, ami jönni fog” – mondta Rodell.
Kiemelt kép: Canva
S.Rita
