A Kalvebod Brygge alagút 1,3 km hosszan húzódik a város alatt, mielőtt a Kalvebod Brygge vízparti területnél lefolyik. Az alagút 10 000 köbméter vizet képes tárolni a heves esőzések, felhőszakadás idején, amiről az EuroNews cikke árul el részleteket.
„Ha olyan szélsőséges helyzet áll elő, amikor rövid idő alatt sok víz esik le, és a csatornarendszer nem tud lépést tartani, akkor a vizet inkább ide, az alagútba vezetjük el. 10 000 köbméteres térfogatunk van, de ha ez még mindig nem elég, akkor van egy szivattyúnk, amely tíz perc alatt ki tudja üríteni ezt az egész alagutat” – magyarázza Ditte Reinholdt Jensen, a koppenhágai HOFOR vízszolgáltató vállalat éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó szakértője.
A felhőszakadás olyan intenzív időjárási esemény, amikor egy 10 négyzetkilométeres területen egy óra alatt több mint 10 cm csapadék hull. Ezek a felhőszakadások hatalmas pusztítást végezhetnek, és intenzív áradásokat okozhatnak. Leggyakrabban Indiában és Pakisztánban fordulnak elő. Idén júliusban a hirtelen áradások és felhőszakadások pusztító károkat okoztak Uttarakhand (India) több területén.
Szakértők szerint az ilyen események gyakorisága az elmúlt években világszerte nőtt, részben az éghajlatváltozás miatt.
A Kalvebod Brygge alagutat úgy tervezték, hogy olyan hirtelen lezúduló csapadékmennyiséget tároljon, amely statisztikailag 100 évente csak egyszer fordul elő – ez az „évszázadonként egyszeri” árvízi esemény.
„Változó éghajlattal állunk szemben, és ez hatással lesz az esőmennyiségre, amelyet kezelni kell majd” – mondja Reinholdt Jensen.
Az anyagi károk mellett más veszélyeket is hordoz az árvíz. (Fotó: Canva)
A Kalvebod Brygge alagút építése 2020 tavaszán kezdődött, és várhatóan 2027-re készül el. Drága projekt, de a mögötte állók szerint az alternatíva még költségesebb lehet. 2011-ben egy „ezeréves” árvíz során két óra alatt több mint 120 mm eső zúdult Koppenhágára, és mintegy 1 milliárd eurós kárt okozott.
„Egy alagút megépítése természetesen hatalmas költséggel jár, de a semmittevés is hatalmas költséggel jár. Egy ilyen akcióval mindenképpen sok kárt lehet megelőzni” – mondja Reinholdt Jensen.
Egy nemrégiben a Nature folyóiratban megjelent tanulmány az éghajlatváltozásból eredő globális károkat 36 billió euróra becsülte, ami nagyjából hatszor nagyobb, mint a globális felmelegedés két fokra való korlátozásához szükséges mérséklési költségek.
Koppenhágában mintegy 300 másik projekt van folyamatban, ami közé tartozik az esővíz helyben történő kezelése, ahelyett, hogy a csatornákba vezetnék.
A Sankt Kjelds Plads – Koppenhága klímabarát városrészének darabja – egy természetalapú felhőszakadás-védelmi projekt, amely óriási zöld „szivacsként” működik, hogy megállítsa és visszatartsa az esővizet. A mechanizmus egyszer, de nagyszerű: a szürke, betonozott terület több mint háromnegyedét zöldterületté alakították át.
„Ha hat évvel ezelőtt látták volna ezt a területet, akkor egy nagy körforgalmat, széles utakat, sok aszfaltot láttak volna. Ezért döntöttünk úgy, hogy átalakítjuk ezt a területet, ezáltal kezelni tudjuk az esővizet” – magyarázza Jan Rasmussen, a koppenhágai klímaadaptációs tervezés projektigazgatója.
Rasmussen szerint Koppenhágának a következő évszázadban akár 30 százalékkal több esővel kell szembenéznie, és munkájukkal megvédhetik a pincéket, az infrastruktúrát és a polgárokat.
„Azok a felhőszakadások, amelyek az elmúlt 12 évben vagy még annál is gyakrabban fordultak elő, elég jól illeszkednek az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport előrejelzéséhez, ami szerint 30 százalékkal több mindennapi eső és gyakoribb felhőszakadások vannak kilátásban. Ha a projektek sikeresnek bizonyulnak, akkor meg tudjuk védeni a várost egészen az úgynevezett százéves esőzésekig.“
Kiemelt kép: Canva
S.Rita
