A dokumentum aláírására az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia (COP29) keretében került sor Bakuban. A három ország azt tervezi, hogy hatalmas megújuló energiakapacitásokat helyez üzembe. Törökországon keresztül, a Kaszpi-tenger fenekén futó tenger alatti kábelrendszerek segítségével áramot exportálnak majd Európába, miről a Global Energy is cikkezett.
A három ország energiaiparában a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak.
Azerbajdzsánban és Üzbegisztánban a földgáz játszik kulcsszerepet, amely a tavalyi energiatermelés 89%-át, illetve 94%-át adta. Kazahsztán energiamixében a szén dominál, amely 2023-ban az ország energiatermelésének 57%-át adta, további 29%-át pedig a gáz.
Ezt a természeti erőforrások nagyfokú rendelkezésre állása okozza: Azerbajdzsán és Üzbegisztán már a szovjet korszakban is jelentős szénhidrogéntermelők voltak, míg Kazahsztán, amely a Szovjetunió összeomlása előtt jelentős szénszállító volt, az elmúlt évtizedekben a Kaszpi-tengeri olaj- és gázvidék fejlesztési műveletei révén növelte olaj- és gáztermelését.
Ugyanakkor a régió országai fejlesztik alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiakapacitásaikat. Üzbegisztán például az elmúlt két évben 2,5 gigawatt (GW) szél- és naperőművet indított el, míg az összes többi erőmű összkapacitása 18 GW.
A nemzeti szabályozó hatóság tervei szerint az ország szél- és napenergia-termelőinek beépített kapacitása 2030-ra eléri a 27 GW-ot, miközben az energiamixben való részesedésük 40%-ra emelkedik.
Emellett Üzbegisztán 2024 májusában megállapodást írt alá a Roszatommal egy kis atomerőmű (SNPP) építéséről: a 330 MW-os projektet az ország középső részén található Jizzakh régióban fogják megvalósítani.
Kazahsztán is tervezi az atomenergia fejlesztését: októberben országos népszavazást tartott, amelynek eredményeként jóváhagyták egy nagy atomerőmű építési projektjét a déli Almaty régióban.
Világszerte bővítik az atomerőművek számát. (Fotó: Canva)
A Roszatom, a kínai CNNC, a francia EDF és a dél-koreai KHNP lehet a projekt technológiai szállítója. Mind a négy vállalat bekerült az ország energiaügyi minisztériumának szűkített listájára.
Kazahsztánban is nagy lehetőségek rejlenek a szélenergia fejlesztésére: becslések szerint a hazai szárazföldi szélturbinák segítségével történő villamosenergia-termelés technikai potenciálja évi 929 terawattóra (TWh). Összehasonlításképpen: Kazahsztán teljes energiafogyasztása 2023-ban 112 TWh-t tett ki.
Az azerbajdzsáni energiaügyi minisztérium becslése szerint az ország akár 23 GW napelemes kapacitás befogadására is képes. Azerbajdzsánban a megújuló energiaforrások tekintetében a part menti szélenergia fejlesztése rejti magában a legnagyobb potenciált.
A Világbank szerint a Kaszpi-tengeren akár 845 GW tengeri szélturbina is elhelyezhető, ebből 509 GW a part menti övezetben. Mindkét adat meghaladja a 2023 végén világszerte működő tengeri erőművek kapacitását (73 GW).
A COP29-en aláírt megállapodások végrehajtásához a három ország energiarendszerének össze kell fognia. Az energiát Üzbegisztánban, Kazahsztánban és a Kaszpi-tenger azerbajdzsáni részén termelik majd, majd Törökországba és az EU-ba exportálják.
Kiemelt kép: Canva
S.Rita
