Az északi szigetország különleges helyszín a por és a homokkutatásban, mivel Európában itt található a legnagyobb és legaktívabb sivatagi terület, amelyet nem narancssárga homokdűnék, hanem fekete vulkáni por borít – írta meg az Euronews.
Bár a terület nem a hagyományos értelemben vett sivatag, az ottani szél erős porviharaival, amelyek a magas szélességi fokú por (HLD) kategóriájába tartoznak, jelentős hatással van a globális klímára.
Pavla Dagsson-Waldhauserova, az Izlandi Mezőgazdasági Egyetem kutatója elmondta: „Találtunk izlandi fekete port Finnországban, de még Szerbiában is”, ami azt mutatja, hogy a por nemcsak Izlandon, hanem más távoli helyeken is jelentős szerepet játszhat.
Izland egészét tekintve felföld, átlagosan 600-800 m tengerszint feletti magassággal. (Fotó: Pixabay)
A fekete sivatagok azonban nem természetes jelenség, hanem emberi tevékenység következményei. A vikingek kezdetben erdőket próbáltak telepíteni, de a sziget hidegebb, szelesebb klímája miatt az erdőgazdálkodás nem bizonyult fenntarthatónak. Ennek következtében az ország területének 98%-a most kopár, sivatagos állapotban van.
Az ENSZ az elsivatagosodást „korunk legnagyobb környezeti kihívásai” közé sorolja, mivel az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek hozzájárulnak a buja területek sivatagosodásához.
A vulkánkitörések is hozzájárulnak a helyi környezet megváltozásához, mivel a kitörések során nagy mennyiségű vukáni hamu kerül a légkörbe, amely fokozza a sivatagos környezetet.
A különbség az izlandi fekete por és más sivatagok világosabb porai között az, hogy a sötétebb színű részecskék elnyelik a napfényt, ezzel felmelegítve a földet és a levegőt.
A Myrdalsjökull-gleccseren végzett megfigyelések azt mutatják, hogy a fekete homok felgyorsítja a jég olvadását, mivel a por hőt gyűjt, amely felmelegíti a gleccsert.
„Az éghajlatra gyakorolt legfontosabb hatás a [por] lerakódása a krioszférára” – magyarázta Dagsson-Waldhauserova, aki szerint a fekete por különösen nagy hatással van a gleccserekre. A gyorsabban olvadó gleccserek miatt több por kerül a légkörbe, ami tovább növeli a problémát, mivel az ilyen típusú porok korlátlan forrást jelenthetnek.
Izland a bolygó egyik legaktívabb vulkanikus területe. (Fotó: Pixabay)
A magas szélességi körökön szálló por nemcsak felmelegíti a légkört, hanem a felhőképződésben is szerepet játszhat. A por részecskék jégkristályok magjaként működhetnek, így elősegítve a felhők kialakulását.
Polly Foster, a Leedsi Egyetem kutatója szerint: „Már egy maréknyi porszemcsének is óriási hatása lehet a felhők kialakulására és élettartamára.”
A por tehát nemcsak a légkört melegítheti, hanem hűtő hatással is rendelkezhet, mivel a felhők visszaverik a napfényt és befolyásolják a hőmérsékleti viszonyokat.
A felhőképződés a Föld éghajlatának szabályozásában kulcsszerepet játszik, mivel a felhők visszaverik a napfényt, ugyanakkor megtartják a hőt is. Ezáltal a por és a felhők közötti interakciók jobban előrejelezhetik az éghajlatváltozás jövőbeli irányvonalát
A por hatásainak jobb megértéséhez új mérési technikákra van szükség. A kutatók most drónokat használnak, amelyek képesek több kilométer magasba emelkedni, és valós időben mérni a hőmérsékletet, páratartalmat, valamint a részecskék méretét és számát.
Ben Pickering, a Menapia dróngyártó cég meteorológiai vezetője elmondta: „A drónok olcsó és megbízható megoldást kínálnak, és képesek olyan méréseket végezni, amelyeket korábban csak drága időjárási ballonokkal lehetett elérni.”
Kiemelt kép: Daniela De Lorenzo
G. Sziszi
