A rendezvényt Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki javasolta, hogy a globális klímaegyeztetések a COP30 után is folytatódjanak a G7 vagy G20 keretében. Véleménye szerint nehéz lesz elérni és finanszírozni a fejlődő országok számára megígért 300 milliárd dolláros célt.
Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke nemzetközi áttekintést adott az éghajlatváltozás mérsékléséről.
„Az éghajlatváltozás mérséklése költséges, de a gyorsított klímaátmenet előnyei meghaladják ennek költségeit” – hangsúlyozta. Hozzátette: „profitálhatunk is ebből az átmenetből, és haladnunk kell, mert a világ sokat veszít, ha nem lépünk előre, nemcsak üzleti szempontból.” Kitért arra is, hogy a dekarbonizáció mellett a keresleti oldalt is csökkentenünk kell, különösen a fűtésre, hűtésre és fenntartható épületek létrehozására koncentrálva.
Steiner Attila, Magyarország Energiaügyi Minisztériumának államtitkára betekintést nyújtott a magyar EU-elnökség munkájába az EU 2050-es klímacéljával kapcsolatban. Elmondta, hogy Magyarország 2026-ra 500 megawatt (MW) energiatároló kapacitás bővítését tervezi, szivattyús tározós vízerőmű fejlesztésén dolgozik, előmozdítja a geotermikus energia projekteket és növeli a biogáz hasznosítását. Az EU perspektíváiról szólva megemlítette, hogy az ország új versenyképességi megállapodásról tárgyalást sürgetett az Európai Bizottsággal, és a nukleáris energiát kulcsfontosságú megoldásként említette.
Botos Barbara, Magyarország klímaügyi nagykövete beszámolt a COP29 bakui klímacsúcs eredményeiről. A tárgyalásokat egy kurultajhoz hasonlította, ami az ősi mongol és török vezérek politikai és katonai tanácsa. Rámutatott, hogy az éghajlatváltozás matematikája egyszerű: a zéró kibocsátás csak a felmelegedést állítja meg, míg a hűtés eléréséhez negatív kibocsátás szükséges.
Kim Byung, az ExxonMobil Magyarország ügyvezetője bemutatta a vállalat 2050-es globális energiakilátásairól szóló jelentését. Elmondta, hogy 2050-re a világ népessége 2 milliárddal nő, a globális gazdaság megduplázódik, ami 15%-kal több energiát igényel, miközben az emissziók várhatóan 25%-kal csökkennek. Hangsúlyozta, hogy a nettó zéró kibocsátás eléréséhez további közpolitikákra és jelentős technológiai fejlesztésekre van szükség.
A rendezvényt Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke nyitotta meg. (Fotó: Budapest Climate Summit)
A nap további részében panelbeszélgetések résztvevői betekintést nyújtottak az energiaipar változó valóságába, a dekarbonizáció és az ellátásbiztonság kihívásai közé.
A panelbeszélgetésben Zsolt Jamniczky, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese idézett egy adatot, miszerint Európa elosztóhálózatainak korszerűsítéséhez szükséges beruházások éves mértékét 2025-től 2040-ig meg kellene kétszerezni, évi 67 milliárd euróra. Hangsúlyozta, hogy számos kihívást kell leküzdeni, és rámutatott arra is, hogy más régiók, mint például Kína vagy az Egyesült Államok, vonzóbbak lettek az európai vállalatok számára, ami az EU versenyképességének csökkenését mutatja.
Kiss Csaba, az MVM Energia vezérigazgató-helyettese egyetértett abban, hogy több megújuló energiaforrásra van szükség a zéró emisszió eléréséhez. Hangsúlyozta az energiatárolási kapacitás fontosságát, még akkor is, ha ez nem olcsó technológia. Az MVM több akkumulátoros energiatárolót működtet, és szivattyús tározós vízerőmű építését is fontolgatja, amelyre nagy szükség van a magyar piacon. Hozzátette, hogy a nukleáris energia szintén kulcsszerepet játszik, ezért a Paksi Atomerőmű élettartam-hosszabbítási kérelmet nyújtott be, valamint vizsgálják a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) lehetőségeit is.
Beck Zsófia , a BCG ügyvezető igazgatója az energiaátállás infrastrukturális és hálózati kihívásairól beszélt, különösen a fenntarthatóság és a helyszínek közötti kompromisszumok kapcsán. Elmondta, hogy a dekarbonizáció terén való lemaradás nem feltétlenül negatív; szerinte újra kell gondolni az irányt, és alkalmazkodnunk kell az aktuális körülményekhez.
Vajta Mátyás, a HUPX vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a piacoknak megbízható árképzést kell biztosítaniuk, és szabályozási stabilitásra van szükség. Kritizálta, hogy a kormányok eltérően reagáltak a magas árakra, ami szerinte nem jelent piaci kudarcot, hanem olyan helyzetet, amelyet nem szabad túlzott szabályozással kezelni.
A Climate Bank Roadmap keretében az Európai Beruházási Bank (EIB) célja, hogy 2030-ig 1 billió eurónyi beruházást támogasson – erről Laurent Maurin, az EIB Gazdasági Tanulmányok Osztályának vezetője számolt be. Hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság finanszírozása nem alapulhat kizárólag állami forrásokon; az EIB katalizátorként működik, és arra ösztönzi a magán pénzügyi intézményeket, hogy csatlakozzanak a projektekhez.
December 2-án immár ötödik alkalommal került megrendezésre a régió egyik legjelentősebb fenntarthatósági rendezvénye, a Budapest Climate Summit. (Fotó: Budapest Climate Summit)
A szakértői panelbeszélgetések során kiemelték a fenntartható pénzügyek növekvő szerepét a gazdaságok átalakításában és a vállalati döntések irányításában. Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány befektetési igazgatója elmondta, hogy olyan startupokat keresnek, amelyek technológiáikkal hozzájárulnak egy jobb jövő építéséhez, beleértve az energiaágazaton kívüli területeket, például a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást is. Más előadók kiemelték az ESG-minősítések fontosságát, amelyek iránt egyre nagyobb a kereslet a fogyasztók és a bankok oldaláról.
Az MBH Bank zöld jelzálogleveleket bocsátott ki közel 50 milliárd forint értékben, zöld hiteleket 109 milliárd forintért, valamint zöld befektetéseket hajtott végre 8,5 milliárd forint értékben. Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatósági Osztályának vezetője elmondta, hogy a tavaly bejelentett Fenntartható Jövő Bankja Program keretében több projektet indítottak, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a klímavédelmi akciókhoz és a közösségi szerepvállaláshoz.
A nap egyik legizgalmasabb szekciója az innovációra összpontosított, ahol három fiatal, vízióval rendelkező vállalat mutatkozott be a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közreműködésével. Az Agroloop az alternatív fehérje megoldások élvonalában jár; az eChemicles az energiahatékonyabb és környezetbarát vegyipar fejlesztését célozza; a Planergy pedig a napenergia egyik legnagyobb kihívására, az energiatárolásra kínál megoldást.
A biogázról és biometánról szóló panelbeszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a biogáz jelenleg nem versenyképes gazdasági szempontból, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség rá. Több közép-európai ország, például Lengyelország és Magyarország hatalmas potenciállal rendelkezik ezen a területen, de a piac fejlesztéséhez elengedhetetlen a szabályozási támogatás.
Az első lépésnek a biogáz megkülönböztetésének kell lennie a földgáztól. Bár nehéz számszerűsíteni a biogáz „zöld értékét,” nyilvánvaló, hogy a pozitív externáliákat meg kell fizetni. Jó hír, hogy a piaci kereslet és kínálat szereplői ambiciózusabbak a kormányoknál, ahogyan azt Magyarország földgázszállító rendszerüzemeltetője, az FGSZ által végzett legutóbbi piaci felmérés is mutatja.
Michael Bryant, az URENCO Group marketing- és értékesítési vezetője a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) üzemanyag-ellátásának lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy az SMR-technológia jelentős lehetőséget kínál az üzemanyag-szállítók számára. Bryant hangsúlyozta, hogy a befektetőknek és az SMR-ek vagy hagyományos atomerőművek építőinek időben gondolniuk kell az üzemanyag-ellátás biztosítására. Az URENCO jelenlegi tervei között szerepel egy teljesen új létesítmény befejezése, amely lehetővé teszi a jelenlegi szabványoknál magasabb dúsítottságú üzemanyag előállítását, mivel néhány SMR magasabb, akár 5%-nál nagyobb dúsítottságú üzemanyagot igényel.
Az 5. Budapest Climate Summit záró gondolataiban a szakértők hangsúlyozták, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez elengedhetetlen az állami és magánszektor együttműködése, az innovációk ösztönzése, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő pénzügyi modellek kialakítása. Az esemény központi üzenete az volt, hogy bár az átmenet kihívásokkal teli, a régió számos lehetőséget rejt magában, ha megvan a politikai akarat és a társadalmi támogatás a cselekvéshez.
Kiemelt kép forrása: Budapest Climate Summit
NRGreport
