Az Egyesült Királyság lakásainak szigetelése az egyik leggyengébb Európában, ami nagyon drágává teszi a fűtésüket. Egy 100 éves londoni háztömb lett az Egyesült Királyság legrégebbi bérháza, amelyet hőszivattyúhálózattal szereltek fel.

Az első világháború előtti, Chelsea-ben található Sutton Dwellings lakótelep szilárd bizonyíték arra, hogy a hőszivattyúk – egyes állításokkal ellentétben – jól működnek a régebbi épületekben – írja az Euronews. A hőszivattyúk a világ fosszilis tüzelőanyag-kibocsátásának egyik megoldását jelentik – megújuló fűtést és meleg vizet biztosítanak a gázkazánok helyett. A közvéleményben azonban még mindig jelentős zavar van azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan működik ez a technológia, és számos mítosz kering a korlátairól.

A Sutton Dwellings négy tömbjének összesen 81 lakását szerelték fel földhőszivattyús rendszerrel, amely a lakóház alatti talajból nyeri a hőt.

Hogyan illeszkednek a hőszivattyúk a régebbi lakásokba?

Az 1913-ban épült lakóépület nagyszerű példája annak, hogy a hőszivattyúkat az örökség veszélyeztetése nélkül utólagosan is be lehet építeni régebbi épületekbe.

A hagyományos gázkazánokhoz hasonlóan a hőszivattyúk is elég kicsik ahhoz, hogy minden lakásban, egy szekrényben elférjenek. A fosszilis gázzal ellentétben a megújuló hőenergiát a talajból nyerik, 27 darab, mélyen az épület alatt kialakított fúráson keresztül.

A földhőszivattyúk ebben az esetben kézenfekvő választásnak bizonyultak. Míg a léghőszivattyúk általában egy kültéri és egy beltéri egységből állnak, a hálózatba kapcsolt hőszivattyúk nem zavarják a vörös téglából épült külsőt, és nem foglalnak értékes külső kerti helyet.

Ez a városi lakóépület fűtésének „harmadik korszaka”, miután a széntüzelésű kandallókról áttértek a gázra, most pedig az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hőszivattyúkra.

Mennyibe kerül a földhőszivattyús megoldás a lakosoknak?

A londoni projekt azt a kritikát is megkérdőjelezi, hogy a hőszivattyúk drágák.

A Kensa szerint a lakások lakói számára az éves fűtési költségek egy egyszobás lakás esetében közel 300 fontot (360 eurót), egy négyszobás lakás esetében pedig körülbelül 700 fontot (840 eurót) tesznek ki.

A projekt a vállalat által megvalósított más jelentős lakásépítési projektek után következik – többek között a Thurrockban (Essex) található több 1960-as évekbeli toronyház 273 lakásában, valamint az Enfield Council tulajdonában lévő nyolc toronyház több mint 400 lakásában telepítettek kis méretű hőszivattyúkat.

Mivel 2050-ben az Egyesült Királyságban az épületek 80 százaléka várhatóan még állni fog, a Kensa szerint a hálózatba kapcsolt hőszivattyúk lehetőséget nyújtanak az ország régi lakásállományának szén-dioxid-mentesítésére.

És – ami döntő fontosságú – segítenek elérni a kormány azon célkitűzését, hogy a század közepére nettó nulla százalékos gazdaságra térjenek át.

Arról, hogy Magyarországon mennyibe kerül egy hőszivattyús beruházás, ebben a cikkünkben olvashat.

Kiemelt kép forrása: Unsplash