A klímaválság folyamatosan vészjósló rekordokat dönt meg – 2024 várhatóan a valaha mért legforróbb év volt, az első, amelynek átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szintet, több mint 1,5 °C-kal.
A tengerszint-emelkedés, a gleccserek olvadása és a tengeri hőhullámok elérték eddigi legmagasabb szintjüket, amelyeket a globális hőmérséklet hirtelen emelkedése idézett elő. A tudósok azonban eddig küzdöttek annak megértésével, miért növekedett a hőmérséklet ilyen gyorsan.
A német Alfred Wegener Intézet Poláris és Tengerkutató Központjának (AWI) kutatócsoportja azonban úgy véli, azonosítottak egy másik okot a globális hőmérséklet hirtelen emelkedésére: a Föld kevésbé képes visszaverni a Nap sugarait – mert bizonyos felhőtípusok eltűnnek. A témával az EuroNews cikke foglalkozott.
Számos globális felmelegedést okozó tényezőt már figyelembe vettek. Ilyen az El Niño, az antropogén üvegházhatású gázok hosszú távú felmelegítő hatása, a megnövekedett napsugárzási aktivitás, a vulkánkitörésekből származó nagy mennyiségű vízgőz és a légkörben csökkent aeroszolkoncentráció. Ennek ellenére 0,2 °C-nyi felmelegedés továbbra is magyarázatra vár. A 0,2 °C-os ‘magyarázati rés’ a klímakutatás egyik legintenzívebben vitatott kérdése – magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Dr. Helge Goessling.
Amikor az AWI és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF) klímamodelljeit összevetették a NASA 1940-ig visszanyúló adataival, valami szokatlanra figyeltek fel.
„2023-ban kiemelkedően alacsony volt a bolygó-albedó” – mondja a tanulmány társszerzője, Dr. Thomas Rackow az ECMWF-től.
Az alacsony bolygó-albedó súlyosbítja a globális felmelegedést, és magyarázatot adhat a „hiányzó” 0,2 °C-ra.
A globális felmelegedés és a szén dioxid kibocsátás szoros összefüggésben van. (Fotó: Canva)
A Föld albedója az 1970-es évek óta csökkenő tendenciát mutat, részben az arktiszi hó és tengeri jég olvadása miatt – ez azt jelenti, hogy kevesebb a fehér terület, amely visszaverhetné a napfényt az űrbe. 2016 óta az albedó csökkenését tovább súlyosbítja az antarktiszi tengeri jég olvadása, de ennél többről van szó – magyarázza Dr. Goessling.
„A poláris régiók felszíni albedójának csökkenése csak körülbelül 15 százalékát teszi ki a legutóbbi bolygó-albedó csökkenésének” – mondja. Ráadásul az albedó a poláris régiókon kívül is csökkent.
Amikor a kutatók a csökkent albedó hatásait bonyolult klímamodellek segítségével számították ki, arra jutottak, hogy albedó-csökkenés nélkül az elmúlt év átlaghőmérséklete körülbelül 0,23 °C-kal alacsonyabb lett volna.
Az Atlanti-óceán azon régiók egyikeként tűnik ki, ahol 2023-ban a legszokatlanabb hőmérsékleti rekordokat regisztrálták – és itt tűnnek el bizonyos felhők.
„Feltűnő, hogy az északkeleti Atlanti-óceán, amely a globális átlaghőmérséklet legutóbbi ugrásának egyik fő mozgatórugója, jelentős csökkenést mutatott az alacsony felhőzetben nemcsak 2023-ban, hanem az elmúlt tíz év szinte teljes időszakában, csakúgy, mint szinte az egész Atlanti-óceán” – mondja Dr. Goessling.
A kutatók által vizsgált NASA/ECMWF adatok azt mutatják, hogy az alacsony felhőzet csökkent, míg a közepes és magas felhőzet alig mutat változást.
A jégtakaró fokozatosan eltűnik. (Fotó: Canva)
A magas, hideg légköri rétegekben lévő felhők melegítő hatást is kifejtenek, mivel az üvegházhatású gázokhoz hasonlóan működnek. Visszatartják a Föld felszínéről kisugárzott meleget a légkörben. Az alacsonyabb felhők nem ilyenek:
„Ha kevesebb az alacsony felhőzet, csak a hűtőhatást veszítjük el, ami melegebbé teszi a légkört” – mondja Dr. Goessling.
Az alacsony felhőzet csökkenésének egyik magyarázata, hogy csökkent az antropogén aeroszolok koncentrációja a légkörben, ami részben az újabb, szigorúbb tengeri üzemanyagokra vonatkozó szabályozásoknak köszönhető. Az aeroszolok alapvető szerepet játszanak a felhőképződésben, és hozzájárulnak az albedóhoz a napfény visszaverésével.
A természetes ingadozások és az óceáni visszacsatolások szintén befolyásolhatják a felhőképződés változásait. Dr. Goessling azonban arra utal, hogy maga a globális felmelegedés is csökkenti az alacsony felhők számát.
„Ha az albedó csökkenésének nagy része valóban a globális felmelegedés és az alacsony felhők közötti visszacsatolásoknak köszönhető, ahogy azt néhány klímamodell jelzi, akkor a jövőben meglehetősen intenzív felmelegedésre számíthatunk” – figyelmeztet.
„A globális, hosszú távú klímaváltozás mértéke gyorsabban elérheti az 1,5 °C-os határt, mint azt korábban várták. A párizsi egyezményben meghatározott szén-dioxid-költségvetéseket csökkenteni kell, miközben a jövőbeli szélsőséges időjárásokhoz való alkalmazkodás intézkedései még sürgetőbbé válnak.”
Kiemelt kép: Canva
Devenyi Dalma
