Az Európai Unió már nem úgy termel villamos energiát, mint két évtizeddel ezelőtt – írja az Euronews.
Az EU energiamixének 23%-ára csökkent tavaly az atomenergiatermelés, szemben a 2000. évi 32%-kal, míg a széntüzelésű termelés ugyanebben az időszakban 30%-ról 12%-ra esett vissza.
Bár a villamosenergia-összetétel jelentősen eltér az egyes EU-tagállamok között, a megújuló energiaforrások felhasználása az elmúlt két évtizedben szinte mindegyikben folyamatosan növekedett.
Annak ellenére, hogy 2000 óta fokozatosan csökken az atomenergia részaránya, az EU villamosenergia-termelésében továbbra is fontos szerepet játszik. Olyan országokban, mint Franciaország, Belgium, Magyarország, Bulgária és Szlovákia, ez a legnagyobb mértékben járul hozzá a villamosenergia-termeléshez.
2023-ban a megújuló energiaforrások részesedése az EU villamosenergia-termelésében a legnagyobb, 35%, ezt követik a fosszilis tüzelőanyagok 32%-kal és az atomenergia 23%-kal.
A megújuló energiaforrások részaránya az EU villamosenergia-termelésében 2004 óta több mint kétszeresére nőtt, ami tükrözi a blokk azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-re klímasemlegességet ér el.
„A szél- és napenergia az elmúlt néhány évben valósággal berobbant” – mondta Cillian O’Donoghue, az Eurelectric, az EU villamosenergia-ipari szervezetének politikai igazgatója. „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi tendencia folytatódni fog” – mondta az Euronewsnak.
Az EU-ban az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent az atomenergia és a szénenergia aránya: az atomenergia 23%-ra, a szén 12%-ra esett vissza, miközben a megújuló energiaforrások aránya nőtt. (Fotó: Canva)
Európa éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásai ellenére számos ország, köztük Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság, továbbra is nagymértékben támaszkodik a gázalapú villamosenergia-termelésre. Az év elején Németország bejelentette, hogy új, hidrogénnel működő gáztüzelésű erőművek építését tervezi a szén 2030-ig történő kivonása érdekében, ami a környezeti hatások miatt aggódó egyes szervezetek részéről kritikát váltott ki. A tervet azonban a politikai támogatás hiánya miatt elvetették, miután a kormánykoalíció összeomlott, és a javaslatról nem szavazott a parlament – erősítette meg a minisztérium szóvivője a DPA német sajtóügynökségnek. „Néhány ország más stratégiát követ, különösen Németország, de ez hidrogénstratégia, nem gázstratégia” – mondta O’Donoghue.
Németország 2023 áprilisában leállította utolsó három atomreaktorát, ami az országban az atomenergiából történő villamosenergia-termelés végét jelenti. Még 2000-ben az atomerőművek az ország villamosenergia-termelésének 30%-át adták.
A nagykereskedelmi villamosenergia-árak Európa-szerte továbbra is magasabbak, mint az ukrán háború előtti szintek, még akkor is, ha jelentősen csökkentek a 2022-es csúcsokhoz képest, amikor a konfliktus megzavarta a globális energiapiacokat. Novemberben az árak az elmúlt hónapok legmagasabb értékét érték el, ami a folyamatos piaci volatilitást tükrözi.
Cillian O’Donoghue szerint a mostani problémák egy része a hálózat hiányából, a rugalmasság hiányából és a tárolás hiányából adódik a rendszerben.
„Az árak tekintetében azonban jó előrelépést látunk. Úgy gondolom, hogy a jövőben, ahogy egyre több megújuló energiaforrás kerül a rendszerbe, további árcsökkenést fogunk látni, és a rendszerben is kisebb lesz a volatilitás” – zárta.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
