Az orosz állami tulajdonú energiaóriás, a Gazprom megerősítette, hogy az ukrajnai útvonalon keresztül Európába irányuló gázszállítás helyi idő szerint szerdán reggel 8 órakor (londoni idő szerint reggel 5 órakor) leállt – írja a CNBC. A széles körben várt lépés az Ukrajna és Oroszország közötti ötéves tranzitmegállapodás végét jelenti, mivel a háború közepette egyik fél sem volt hajlandó új megállapodást kötni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban közölte, hogy Kijev nem hajlandó meghosszabbítani az orosz gáz tranzitját, hozzátéve: „Nem adunk lehetőséget arra, hogy további milliárdokat keressenek a vérünkön.”
Oroszország, amely 1991 óta szállít gázt Európába ukrán vezetékeken keresztül, azt állítja, hogy az Európai Unió országai szenvednek majd leginkább az ellátási változásoktól. Moszkva azonban továbbra is képes gázt szállítani a Török Áramlaton keresztül, amely Oroszországot Magyarországgal, Szerbiával és Törökországgal köti össze.
A Reuters szerint Ukrajna évente akár 1 milliárd dollárt is veszíthet az Oroszországtól származó tranzitdíjak leállítása miatt, míg a Gazprom közel 5 milliárd dolláros gázértékesítési veszteségre számíthat.
Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó testülete közölte, hogy együtt dolgozott az érintett tagállamokkal, hogy felkészítse a 27 tagú blokkot a gáztranzit-megállapodás megszűnésének következményeire.
Szlovákia, Ausztria és Moldova tartozik a legnagyobb kockázatnak kitett országok közé. Ezek voltak azok az európai országok, amelyek 2023-ban leginkább függtek az orosz gáz tranzitjától: Szlovákia mintegy 3,2 milliárd köbmétert, Ausztria 5,7 milliárd köbmétert, míg Moldova 2 milliárd köbmétert importált.
Ausztria kijelentette, hogy jól felkészült a leállásra, mások azonban sokkal jobban aggódnak. Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna döntése a gáztranzit-megállapodás megszüntetéséről „drasztikus” hatással lesz az EU-ra, anélkül hogy Oroszországnak ártana. Fico azzal is fenyegetőzött, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló villamosenergia-szállítást. A miniszterelnök, aki élesen bírálja az EU Ukrajna melletti háborús támogatását, karácsony előtt meglepetésszerű látogatást tett Moszkvában, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Moldova, amely nem tagja az EU-nak, a múlt hónapban 60 napos rendkívüli állapotot hirdetett az energiabiztonsági aggályok miatt. Moldova 101 fős parlamentjének összesen 56 képviselője szavazott az országos rendkívüli állapot mellett, amelyről a kormány akkor azt mondta, hogy lehetővé teszi a szükséges intézkedések végrehajtását az energiaforrások hiányának megelőzésére és mérséklésére.
Az iparági szervezet, a Gas Infrastructure Europe legfrissebb adatai szerint az EU gázraktárainak töltöttsége körülbelül 73%-os. Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában és legnagyobb gázfogyasztójában a készletek jelenleg közel 80%-on állnak.
„Ha nem Azerbajdzsán vagy más harmadik fél szállítja a gázt egy csereügylet keretében Oroszországgal, az EU-nak körülbelül 7,2 milliárd köbméternyi gázt kell beszereznie az LNG-piacról. A lengyel, német, litván és olasz terminálok képesek lennének továbbítani ezeket a mennyiségeket a leginkább érintett országokba, például Szlovákiába és Ausztriába.” – írta Christoph Halser, a Rystad Energy gáz- és LNG-elemzője egy kutatási jelentésben.
Henning Gloystein, az Eurasia Group energia-, klíma- és erőforrás-csapatának vezetője szerint Ukrajna döntése az orosz gáz EU-ba irányuló szállításának leállításáról nem meglepő, tekintettel arra, hogy Kijev és Moszkva már régóta hangoztatja, hogy nem hajlandók megállapodást kötni a háborús körülmények között.
Gloystein kutatási jegyzete szerint a megállapodás lejárta nem fenyegeti az EU téli energiabiztonságát, mivel az EU importőrei lépéseket tettek az ellátás megszakítására való felkészülés érdekében, és a tél is enyhe időjárást hozott Európa nagy részén.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter „történelmi eseménynek” nevezte az orosz gáz Ukrajnán keresztüli szállításának megszűnését.
Radek Sikorski lengyel külügyminiszter külön politikai győzelemnek nevezte a fejleményt, és azzal vádolta Putyin orosz elnököt, hogy megpróbálta „zsarolni Kelet-Európát a gázellátás megszakításának fenyegetésével”.
Gloystein szerint a gázárak alakulása a következő hónapokban valószínűleg a politikai fejleményektől és a téli időjárási körülményektől függ majd.
„A politikai fronton folyamatban vannak tárgyalások néhány uniós tagállam (például Szlovákia, ahol Ukrajna vezetékei belépnek az EU-ba), Oroszország és Ukrajna között, hogy kompromisszumot találjanak, amely lehetővé teheti az ellátás részleges helyreállítását. Az év végi tárgyalások során azonban nem történt előrelépés” – mondta Gloystein.
Kiemelt kép forrása: Canva