2024-ben a világ átlagosan 41 extra napnyi veszélyes hőséget élt át az emberi tevékenység által okozott felmelegedés következtében – állítja egy új, az Euronews-on tárgyalt elemzés.
A World Weather Attribution (WWA) és a Climate Central jelentése egy év szélsőséges időjárását vizsgálta, és arra figyelmeztet, hogy minden országnak fel kell készülnie az emelkedő klímakockázatokra, hogy minimalizálja a haláleseteket és károkat 2025-ben és azután. A jelentés kiemeli, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról való gyorsabb átállás elengedhetetlen a könyörtelen hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, viharok és áradások jövőjének elkerülése érdekében.
„A fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés hatásai még sosem voltak ennyire egyértelműek vagy pusztítóak, mint 2024-ben. Pontosan tudjuk, mit kell tennünk, hogy megakadályozzuk a helyzet további romlását: le kell állnunk a fosszilis tüzelőanyagok égetésével. A 2025-ös év legfontosabb célkitűzése az átállásnak kell lennie, amely egy biztonságosabb és stabilabb világot eredményez.” – mondta Dr. Friederike Otto, a WWA vezetője és a londoni Imperial College éghajlattudományi oktatója.
A hőmérséklet emelkedése kritikus szintekre ért az utóbbi években (Fotó: Canva)
2024 várhatóan a legmelegebb évként kerül be a történelemkönyvekbe – az év első hat hónapjában rekordmagas hőmérsékleteket mértek, és a sorozat, amely 2023-ban kezdődött, immár 13 hónapja tart. A világ történetének legmelegebb napját július 22-én regisztrálták.
A tudósok megállapították, hogy globálisan 41 extra napnyi veszélyes hőség volt 2024-ben az ember okozta felmelegedés miatt. Ezek a napok a 1991-2020 közötti időszak legmelegebb 10 százalékába tartoznak az egyes helyszíneken. Ez azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás egyre több embert tesz ki veszélyes hőmérsékleteknek hosszabb időszakokra, mivel a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása melegíti a klímát.
„A szélsőséges időjárás emberek ezreinek halálát okozta, milliókat kényszerített otthonuk elhagyására, és könyörtelen szenvedést okozott” – mondta Otto.
A hőség hőhullámokat, aszályokat, perzselően forró időjárást, viharokat és heves esőzéseket is táplált, amelyek árvizeket okoztak az év során. Összesen 219 esemény felelt meg a WWA kritériumainak, amelyekkel azonosítani lehet a legnagyobb hatású időjárási eseményeket. A tudóscsoport 29 eseményt vizsgált, és ezek közül 26 esetében egyértelmű bizonyítékot talált az éghajlatváltozás hatásaira.
A szudáni, nigériai, nigeri, kameruni és csádi áradások voltak a csoport által vizsgált leghalálosabb események, amelyek legalább 2000 ember életét követelték, és milliókat kényszerítettek otthonuk elhagyására. Ha a felmelegedés eléri a 2°C-ot – ami már a 2040-es vagy 2050-es években bekövetkezhet –, ezek a régiók évente hasonló heves esőzéseket tapasztalhatnak, mutatja a tanulmány, amely kiemeli, hogyan válik néhány esemény „új normává” az éghajlatváltozás hatására.
A Helene hurrikán például hat amerikai államban 230 ember halálát okozta, ezzel az egyik leghalálosabb szárazföldi amerikai hurrikán lett az elmúlt 50 évben, csupán a 2005-ös Katrina hurrikán után. A tudósok szerint az éghajlatváltozás 200-500-szor valószínűbbé tette a Helene hurrikánt tápláló magas tengeri hőmérsékleteket, és 10 százalékkal növelte a pusztító esőzéseit.
Az Amazonas aszályának elemzése rámutatott, hogy az esemény 30-szor valószínűbb volt az éghajlatváltozás miatt. Az Amazonas létfontosságú a globális éghajlat stabilitása szempontjából, de az emberi tevékenység által okozott felmelegedés a dzsungelt egy szárazabb állapot felé taszítja, ami tömeges faelhalást és jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörbe jutását eredményezheti.
Délre haladva a brazil Pantanal vizes élőhely – amely olyan veszélyeztetett fajoknak ad otthont, amelyek sehol máshol nem találhatók meg – az egyik legsúlyosabb erdőtűzszezonját élte át. A tudósok szerint a tűzeseteket okozó forró, száraz és szeles időjárás körülbelül 40 százalékkal intenzívebbé vált az éghajlatváltozás miatt.
Visszafordítani nem, de lassítani lehet az éghajlatváltozást. (Fotó: Canva)
2024 elején számos szélsőséges eseményt az El Niño befolyásolt. Azonban a WWA elemzései szerint az éghajlatváltozás nagyobb hatással volt ezekre az eseményekre, mint az El Niño, beleértve az Amazonas történelmi aszályát is. Ez összhangban áll azzal az általános tendenciával, hogy ahogy a bolygó tovább melegszik, az éghajlatváltozás hatásai egyre inkább túlsúlyba kerülnek más, az időjárást befolyásoló természetes tényezők felett.
A jelentés négy célkitűzést fogalmaz meg 2025-re, hogy megküzdjünk az éghajlatváltozással és megvédjük az embereket a szélsőséges időjárástól. Ezek a következők:
Kiemelt kép: Canva
S.Rita
