Az elektrifikáció gyorsuló ütemével, a növekvő klímaválsággal és bizonytalan gazdasági kilátásokkal szembesülve egyre többen gondolkoznak a fosszilis üzemanyaggal működő autóról elektromosra váltásban. Miközben az elektromos járművek gyakoribbak az utakon, a „hatótáv-szorongás” továbbra is aggasztja a potenciális és új e-autó tulajdonosokat. Az Euronews dolgozta fel a témát.
Az aggodalom abból fakad, hogy az e-autó esetleg nem éri el a legközelebbi töltőállomást, és a vezető emiatt elakad. Vajon van alapja?
Ma már egyre több olyan elektromos autó érhető el, amely akár 400 km-t is megtehet egyetlen töltéssel. A nyilvános töltőhálózatok is bővülnek, a hatótáv-szorongás azonban továbbra is pszichológiai akadályt jelent az elektromos járművek szélesebb körű elterjedése előtt.
Az elektromos autók kezdeti időszakában a korlátozott hatótáv és a szűkös töltőállomás-hálózat nehézséget jelentett a hosszabb utazások során, ami alapos tervezést igényelt.
A vezetők számára bizonytalan volt, hogy elérik-e céljukat az akkumulátor lemerülése előtt, és ez tette a „hatótáv-szorongást” az elektromos autózás egyik szinonimájává. Több mint egy évtizeddel az első elektromos járművek megjelenése után a hatótáv-szorongás érthető, de egyre kevésbé indokolt probléma.
A modern elektromos járművek már megbízható hatótáv-becsléseket nyújtanak, és navigációs rendszereik figyelmeztetnek a közeli töltőállomásokra. Tanulmányok szerint, ahogy a vezetők jobban megismerik járműveik képességeit, az aggályaik is csökkennek.
Mindazonáltal a töltőpontokkal kapcsolatos aggályok továbbra is jogosak lehetnek hosszabb utazások vagy kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkező területek esetén. Az ICE (belső égésű motoros) autók kényelméhez és a mindenütt jelen lévő benzinkutakhoz szokott vásárlók gyakran akadályként tekintenek a hatótáv-szorongásra.
Minden adandó alkalommal tölteni kell? (Fotó: Canva)
A nyilvános töltőinfrastruktúra bővítése kulcsfontosságú a hatótáv-szorongás csökkentésében a jelenlegi és jövőbeli elektromos jármű-tulajdonosok körében.
Európában 2023 végére mintegy 632 000 nyilvános töltőpont állt rendelkezésre. Azonban a becslések szerint 2030-ig 3,5 millió és 8,8 millió közötti töltőpontra lesz szükség az igények kielégítéséhez. Az Európai Bizottság évente 410 000 új töltőpont telepítését szorgalmazza, hogy elérje a 2030-as célokat.
A fejlesztések üteme azonban elmarad a szükségestől: a töltőpontok száma 6-szorosára nőtt, miközben az elektromos jármű-eladások 18-szorosára emelkedtek 2017 és 2023 között. Ráadásul az EU töltőinfrastruktúrája egyenetlenül oszlik el: mindössze három ország – Hollandia, Franciaország és Németország – adja a töltőállomások körülbelül 61 százalékát, ami jelentős hozzáférési különbségeket eredményez az elektromos jármű-vezetők számára Európában.
A gyorstöltőállomások kulcsszerepet játszanak a probléma megoldásában. Ezek az állomások mindössze 30 perc alatt több száz kilométeres hatótávot biztosítanak, ami megkönnyíti a hosszabb utazásokat az e-autó-tulajdonosok számára. Ennek ellenére Európában a töltőpontok mindössze 13,5 százaléka gyorstöltő, és az engedélyezési és hálózati csatlakozási késedelmek lassítják az új állomások telepítését.
Az infrastruktúrán túl a technológiai fejlesztések is segítenek enyhíteni a hatótáv-szorongást.
A gyártók az akkumulátor-technológia fejlesztésére összpontosítanak, és olyan vállalatok, mint a Sila Nanotechnologies, szilícium-anódos akkumulátorokat fejlesztenek, amelyek jelentősen növelhetik az energiatárolást, míg a lítium-kén akkumulátorok alacsonyabb költséggel kínálnak nagy energiasűrűséget. A hagyományos lítium-ion akkumulátorokat is továbbfejlesztik, és a lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorok népszerűsége is növekszik a költséghatékonyságuk miatt.
A jelenleg fejlesztés alatt álló szilárdtest-akkumulátorok forradalmasíthatják az elektromos járműveket, mivel jóval nagyobb energiasűrűséget, gyorsabb töltési időt és nagyobb biztonságot nyújtanak, mint a mai lítium-ion akkumulátorok.
A legmodernebb anyagok, például a grafén és a szén nanocsövek, gyorsabb töltést és hosszabb hatótávot ígérnek. Eközben a gyártók a lítium olcsóbb és biztonságosabb alternatíváit, például a nátriumot és a cinket is kutatják.
A gyorstöltési képességek fejlesztése egyre inkább középpontba kerül, ami jelentősen hozzájárulhat az elektromos járművek szélesebb körű elfogadásához.
Egyre több helyen, de nem mindenhol elérhető az elektromos töltő. (Fotó: Canva)
A hatótáv-szorongás enyhítésének egyik leghatékonyabb módja az otthoni töltő telepítése, amely lehetővé teszi, hogy a járművezetők minden nap teljesen feltöltött akkumulátorral induljanak útnak, és kevésbé függjenek a nyilvános töltőinfrastruktúrától. Azok számára, akik gyakran tesznek hosszabb utazásokat, érdemes megismerkedniük a töltőhálózatokkal és az alkalmazásokkal, amelyek valós idejű információt nyújtanak a töltőpontok elérhetőségéről.
Az elektromos autókban a fékpedál felengedésekor a kinetikus energia, amely máskülönben hő formájában elvész, átalakul és visszatöltődik az akkumulátorba – ezt regeneratív fékezésnek nevezzük.
A hatékony vezetés – a hirtelen gyorsítások elkerülése, a regeneratív fékezés használata és a mérsékelt sebességek fenntartása – segít meghosszabbítani az akkumulátor élettartamát.
Sok elektromos jármű rendelkezik „eco-mode” üzemmóddal, amely optimalizálja a hatótávot, miközben a gyártók egyre inkább integrálnak előrejelző hatótáv-eszközöket. Ezek a rendszerek figyelembe veszik a vezetési stílust, a terepviszonyokat és az időjárást, hogy pontosabb hatótáv-becslést nyújtsanak.
Ahogy az akkumulátortechnológia tovább fejlődik és a töltőhálózatok bővülnek, a hatótáv-szorongás valószínűleg a múlté lesz. Addig is a vezetők gyakorlati lépéseket tehetnek annak leküzdésére, ha megismerik járműveik képességeit, előre megtervezik az utazásaikat töltőállomásokkal, és hatékony vezetési szokásokat alakítanak ki.
Kiemelt kép: Canva
S.Rita
