A forgalmas utcák, parkok és bevásárlóközpontok között zöld átalakulás zajlik, amely visszahozza a természetet a városok betondzsungelébe. Mikroerdők, azaz sűrűn ültetett kiserdők jelentek meg Londonban, Los Angelesben és más városokban. Az Euronews cikke foglalkozott azzal, mik is ezek, és hogyan tehetik élhetőbbé a városainkat?
Az ENSZ 2020-as Az erdők helyzete a világban jelentése szerint 1990 óta több mint 420 millió hektár erdőt veszítettünk el más célú felhasználás miatt. Mivel a világ népességének több mint 85%-a városi területeken él, a városokban létesített mikroerdők kulcsfontosságúak lehetnek az erdőirtás elleni küzdelemben.
Ezek a változatos, természetes kiserdők akár 9 négyzetméteres területen is létrehozhatók, kizárólag olyan őshonos fajok felhasználásával, amelyek a telepítési helyszínen természetesen is előfordulnának. Hatalmas előnyük, hogy tízszer gyorsabban nőnek, mint a monokultúrás erdők: mindössze két-három évtized alatt értékes állománnyal rendelkeznek.
Az Earthwatch Europe nevű civil szervezet 2022 óta 285 apró erdőt ültetett többek között Észak-Londonban. Ezek a 600 fából álló parcellák már az első három évben több mint 500 állat- és növényfaj számára nyújtanak élőhelyet. Ezzel szemben a SUGi nevű faültetési program, amely a biodiverzitás helyreállítását és az őshonos fajok visszatelepítését célozza, 52 városban 230 „zseb-erdőt” hozott létre, például Franciaországban, Romániában és Spanyolországban.
A Woodland Trust szerint a szennyezett városi területeken a mikroerdők segíthetnek a talaj, a víz és a levegő minőségének helyreállításában. Kis méretük lehetővé teszi, hogy viszonylag korlátozott városi területeken, például iskolai játszótereken, temetőkben vagy metróállomások közelében telepítsék őket. Csökkenthetik a heves esőzések hatásait, és hűvösebben tarthatják a városokat.
A mikroerdők új élőhelyeket teremthetnek a városokban élő állatok, például feketerigók vagy sünök számára. Réteges ültetés esetén kisebb cserjék és gyógynövények közösségeit is kialakíthatják, amelyek lehetővé teszik, hogy a mikroerdők három-öt év növekedés után önfenntartóvá váljanak.
Bár a városi mikroerdők számos előnyt kínálnak, kihívásokkal is járhat a telepítésük. A Cities4Forests globális szövetség szerint a szennyező anyagok, a magas hőmérséklet és az aszály megakadályozhatja a gyökerek mély növekedését, és növelheti a betegségek valószínűségét. Van Middelem szerint a közösségek támogatásának megnyerése is nehézséget okozhat.
„Elengedhetetlen, hogy hatékonyan vonjuk be a közösség érintettjeit, és megszerezzük a lakosok támogatását. Egy zseb-erdőt nem lehet a beleegyezésük nélkül telepíteni. Ezek a kihívások azonban leküzdhetők.”
Ezek olyan kérdések, amelyeket figyelembe kell venni – de idővel a mikroerdők segíthetnek csökkenteni a városok szennyezését, és kellemesebb hellyé tehetik őket az élet számára.
Kiemelt kép: Canva