Tíz évvel ezelőtt megbocsátható lett volna azt feltételezni, hogy a klímaválság Kína prioritási listájának alján van. 2023-ban Kína körülbelül 11,9 milliárd tonna kibocsátásért volt felelős, és 2006 óta a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. Kibocsátása kétszerese az ezt követő legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, az Egyesült Államok adatainak – írja az Euronews.
Ma azonban Kína a világ legnagyobb elektromosjármű-exportőre is. A gyártás elképesztő, 13 300 százalékos növekedését követően 2017 és 2023 között az ország meghatározó szereplővé vált ebben a szektorban.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint Kína csak 2023-ban több mint 1,2 millió elektromos járművet adott el külföldön, amelyek fő célállomása Európa volt. Bár az ország szén-dioxid-kibocsátása továbbra is növekszik, Kína alternatív energiára való gyors áttörése nemcsak Európa elektromosjármű-piacára, hanem a klímára is jelentős hatással lehet.
Kína elektromosjármű-boomja reményt ad a klímaváltozás elleni küzdelemben, de a piaci dominancia új környezeti kihívásokkal fenyeget. (Fotó: Canva)
Kína dominanciája az elektromos járműpiacon hosszú ideje készülődik. Az elektromosjármű-technológia már 2001-ben beruházási prioritássá vált, és az elektromos járműveket, buszokat és taxikat gyártó vállalatoknak nyújtott nagylelkű állami támogatások gyorsították ezt a folyamatot. A kormánynak bőven volt indoka az elektromos járművek terjeszkedésének előtérbe helyezésére. Különösen az erősen szennyezett városi területeken az elektromosjármű-piaci beruházások ígéretet jelentettek Kína súlyos szennyezési problémáinak megoldására; a közlekedési szektor kibocsátása korábban az ország összes kibocsátásának 10 százalékát tette ki.
Ezen túlmenően az elektromos járműszektorban való jelenlét lehetővé tette Kína számára, hogy csökkentse a behozott olajtól való függőségét, erősítve az ország energiaellátási biztonságát.
Páratlan gyártási és akkumulátortechnológiai szakértelmével Kína készen állt az elektromos járműpiac dominálására. Az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükséges ritkaföldfémek közel 70 százalékának ellenőrzése jelentős költség- és hozzáférési előnyt biztosít az országnak. Kína emellett jól alkalmazkodott a helyi piacokhoz, jól igazította az árképzési modelleket, helyi vállalkozásokkal kötött partnerségeket, és olyan fedélzeti szórakoztató rendszereket kínált, amelyek megfelelnek a helyi nyelvi és kulturális preferenciáknak.
Európa forráskorlátai ellenére Kína rugalmassága fontos tanulságokat kínál, miközben Európa továbbfejleszti saját elektromosjármű-piacát.
Bár Kína nagyszabású beruházásait az elektromos járműszektorba általában pozitívumnak tekinthetjük a klíma szempontjából, Európa vegyesen reagált aggodalmak és stratégiai intézkedések kombinációjával.
2024 októberében az EU akár 35 százalékos új vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre, az eddigi 10 százalékos vámon felül. Ez jelentős ellentéteket hozott felszínre az EU-n belül.
Franciaország például az adók révén a hazai autóipar védelme mellett érvel, míg Németország (amely jelentős piaci részesedéssel rendelkezik Kínában) aggodalmát fejezte ki az esetleges megtorlások miatt. A két hatalom közötti tárgyalások feszült légkörben folytatódnak. Lucca Ewbank, az InfluenceMap független klíma-agytröszt közlekedési programjának menedzsere szerint „a hazai elektromosjármű-gyártás valószínűleg nem fog felgyorsulni ambiciózus európai autóipari klímapolitikák nélkül”.
Ugyanakkor a „negatív visszacsatolás” a nem elektromos járműveket gyártó autógyártók részéről – amelyeket az Európai Autógyártók Szövetsége vezet – nemcsak az EU dekarbonizációs útjának hitelességét veszélyezteti, hanem jelentős előnyhöz juttathatja a kínai autógyártókat a globális elektromosjármű-versenyben – teszi hozzá.
2024 októberében az EU akár 35 százalékos új vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre. (Fotó: Canva)
Kína elektromosjármű-piaci dominanciáját joggal üdvözölhetjük a klímavédelmi intézkedések szempontjából. Az ország gyártási képességei meghatározó szerepet játszottak a megfizethető elektromos járművek globális elterjedésében, amelyek a világ elektromosjármű-termelésének 50 százalékát teszik ki.
Az akkumulátorgyártás és az innováció terén szerzett szakértelmének köszönhetően Kína jól pozicionált az elektromosjármű-technológia fejlesztésének felgyorsítására, vonzóbb alternatívát kínálva a fosszilis üzemanyaggal működő autókkal szemben.
Azonban Kína elektromosjármű-szférában való dominanciájának környezeti hatásai bonyolultak maradnak. Ha nem fenntartható módon kezelik, Kína ellenőrzése a kritikus akkumulátoranyagok felett további környezeti károkat okozhat, az intenzív bányászati gyakorlatoktól kezdve a víz- és légszennyezés fokozásáig. Ahogy az elektromos járművek térnyerése folytatódik, a megnövekedett villamosenergia-igény a szénfogyasztás növekedéséhez vezethet azokban a régiókban, amelyek nagymértékben támaszkodnak széntüzelésű erőművekre, ha az energiaprogramok átállása nem tart lépést.
Maguk a járművek gyártása sem problémamentes: különösen az akkumulátorgyártás magasabb kibocsátást generál a hagyományos járművekhez képest, így „szén-dioxid-adósságot” hoz létre, amelynek ellensúlyozása jelentős időt vesz igénybe.
Miközben Európa és a világ többi része küzd dekarbonizációs céljaival, Kína elektromos járműpiaci dominanciája egyszerre kínál reményt és óvatosságra intő példát. A megfizethető elektromos járművek gyors bevezetése erőteljes eszköz a közlekedési kibocsátások csökkentésére. Azonban ennek az átállásnak a gondos kezelése elengedhetetlen: az innovációt össze kell hangolni a fenntartható gyakorlatokkal, hogy a zöldebb közlekedés felé vezető út ne hozzon létre saját környezeti kátyúkat.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
