A világ energiaigénye folyamatosan nő, és a fosszilis energiahordozók teljes kiváltása jelenleg nem reális célkitűzés. Farkas Csaba István elmondta, hogy a MOL Shape Tomorrow stratégiájának részeként a vállalat 2030-ra évi 2500 gigawattóra zöld áramot szeretne előállítani.
Ehhez 700 millió eurós beruházást irányoztak elő.
A podcast egyik központi témája a CO2-adó volt, amely a MOL Magyarország számára évente összesen 80-100 millió eurós kiadást jelent.
Császár Péter rámutatott, hogy ennek az összegnek az alternatív felhasználásával évente 130 megawatt kapacitásnak megfelelő naperőművet lehetne építeni.
„130 megawatt naperőmű kapacitás évente közel 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltaná ki – ez első hallásra talán nehezen értelmezhető. Hogy érzékeltessük: ha valaki Budapestről a Balatonra vonattal utazik, nem pedig autóval, akkor körülbelül 20 kilogramm szén-dioxidot spórol meg. Itt viszont 46 ezer tonnáról, azaz 46 millió kilogrammról beszélünk” – érzékeltette Császár Péter.
Ez nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is előnyös lehetne, hiszen a megújuló energiaforrások hosszú távon csökkenthetik az ipari rezsiköltségeket.
A Tiszaújvárosban épülő 48 megawattos naperőmű-projektet is megismerhették a hallgatók a beszélgetésben.
A létesítmény több mint duplájára növeli a MOL megújuló energiatermelési kapacitását. Bár a napelempark a MOL Petrolkémia villamosenergia-igényének csupán 5-6 százalékát fedezi, évente 2 milliárd forintos megtakarítást jelent a közel 40 milliárd forintos villamosenergia-költség mellett.
Ez jól szemlélteti, hogy az energiahatékonysági beruházások már rövid távon is jelentős eredményeket hozhatnak.
A világ energiaigénye folyamatosan nő, és a fosszilis energiahordozók teljes kiváltása jelenleg nem reális célkitűzés. (Fotó: Canva)
Az epizódban szó esett az Európai Unió szabályozási környezetéről is. A Fit for 55 klímacsomag céljai ambiciózusak, de a MOL vezetői szerint nem minden esetben veszik figyelembe a versenyképességi szempontokat. Farkas Csaba István szerint az „okos energiaátmenet” a kulcs: az új technológiáknak nemcsak fenntarthatóknak, hanem üzletileg is életképeseknek kell lenniük.
A szakértők rávilágítottak, hogy Magyarország adottságai nem feltétlen ideálisak a megújuló energiaforrások szempontjából, hiszen a szél- és vízenergia lehetőségei korlátozottak.
Ennek ellenére a napsütéses órák száma kedvező, és a MOL célja, hogy ezt az előnyt maximálisan kihasználja.
A vállalat továbbá tárolókapacitások fejlesztését is tervezi, segítve a megtermelt zöld energia hatékonyabb felhasználását, amely új üzleti lehetőségeket is megnyithat.
A beszélgetés zárásaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a MOL-csoport ma már nem csupán olajtársaságként definiálható. A vállalat a teljes kőolaj-értékláncot lefedi, miközben egyre nagyobb hangsúlyt helyez a megújuló energiaforrásokra és a körforgásos gazdaság megoldásaira. Az Alteo energiaszolgáltató akvizíciója stratégiai lépés volt ebbe az irányba, amely nemcsak technológiai hátteret, hanem jelentős tapasztalatot is biztosít a zöld célkitűzések megvalósításához.
A cikk elkészítését az MOL Magyarország támogatta.
Kiemelt kép forrása: Pixabay