Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Trump vs. Kína: Új vámháború, iráni olajtilalom és a zöldenergia verseny tétjei

S.Rita | 2025.01.13. 05:35

Néhány nappal Donald Trump beiktatása előtt ismét előtérbe került Kína energiakereskedelmének szerepe, mivel Trump 60%-os vámtarifa-emeléssel fenyegeti Pekinget. Kína, amely gazdasági növekedését próbálja ösztönözni, hajlandó lehet úgy alakítani energiahordozó-vásárlásait, hogy az Trump számára kedvező legyen – például az amerikai kőolaj- és LNG-import növelésével, valamint az iráni olajvásárlások csökkentésével. Ugyanakkor Kína sincs eszközök nélkül, hiszen a megújulóenergia-szektorban vezető pozíciót tölt be.

 

Vámok kontra amerikai energiaexport

Trump vámfenyegetései nem újak és nem alaptalanok. Már 2016-os elnöki kampánya során 45%-os vámot helyezett kilátásba minden kínai árura. 2020-ra az amerikai vámok a kínai termékekre 3%-ról 21%-ra emelkedtek, és nagyjából ezen a szinten maradtak – írja az Energy Intelligence.

Egy 18 hónapig tartó kereskedelmi háború után Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök 2019 végén elértek egy „Első fázisú” kereskedelmi megállapodást, amely többek között azt követelte Kínától, hogy 2020-21-ben az amerikai energiaexportból 52 milliárd dollárral többet vásároljon, mint 2017-ben.

A Covid-19 világjárvány visszavetette Kína vásárlási erőfeszítéseit, de az ország így is rekordmennyiségű, napi 396 ezer hordó amerikai nyersolajat importált, és akkoriban szintén rekordnak számító 3 millió tonna LNG-t vásárolt. Ez 2020-ban összesen 9,12 milliárd dollár értékű amerikai energiaimportot eredményezett.

2024-re azonban Kína amerikai nyersolajimportja átlagosan napi 175 ezer hordóra csökkent az első 11 hónapban, miközben az amerikai LNG-import új rekordot ért el, elérve a 4 millió tonnát. Ezek a számok eltörpülnek Oroszországból származó növekvő importhoz képest, amely napi 314 ezer hordóval közel 2 millió hordóra nőtt az orosz LNG-import pedig 7,4 millió tonnára emelkedett, ami közel 2,4 millió tonnás növekedést jelent.

„Az energia-együttműködés lehet az egyetlen nagy terület, ahol az Egyesült Államok tettei kiegyensúlyozottabbá tehetik a Kína-USA kereskedelmet” – mondta egy tapasztalt Kína-szakértő az Energy Intelligence-nek.

Kína utasíthatja állami és magánfinomítóit, hogy vásároljanak több amerikai nyersolajat. Azonban, mint korábban is, korlátozott, hogy a kínai finomítók mennyi amerikai nyersolajat tudnak feldolgozni, mivel erősen előnyben részesítik az amerikai közepesen savas olajokat a könnyű, édes minőségekkel szemben.

Az amerikai kormányzat azt is követelheti, hogy Kína vásároljon további LNG-t az Egyesült Államoktól. Újra előkerült egy 20 millió tonna éves kapacitású alaszkai LNG-beruházási terv, amelyről először 2017-ben Trump első kínai látogatása során tárgyaltak a Sinopec állami vállalattal, Kína szuverén vagyonalapjával és a Bank of China-val – bár jelenleg nincsenek nevesített szereplők.

Néhány nappal Donald Trump beiktatása előtt ismét előtérbe került Kína energiakereskedelmének szerepe, mivel Trump 60%-os vámtarifa-emeléssel fenyegeti Pekinget. (Fotó: The White House)

 

Iráni olaj a mérleg nyelvén

Trump egy megújított „maximális nyomásgyakorlási” kampányra készül Iránnal szemben. Ehhez azonban vagy kényszerítésre, vagy Peking támogatására van szüksége, amely Irán fő finanszírozója az iráni olajvásárlások révén. Az iráni nyersolaj rekordmennyiségű importjának visszaszorítása, amelyet Kína független finomítói – az úgynevezett „teáskannák” – végeznek, Trump kezére játszhat, miközben Peking felkészül az újabb kereskedelmi háború elkerülését célzó tárgyalásokra.

Egy ezen a héten kiadott közlemény szerint a Shandong Port Group, amelyhez a legtöbb iráni nyersolajat kirakodó kínai kikötők tartoznak, megtiltotta az amerikai szankciókkal sújtott tankhajók fogadását.

A Biden-kormányzat legújabb iráni olajat szállító hajókat érintő szankcióit követően több mint egy hónappal kiadott közlemény arra utalhat, hogy Peking nem néz tovább tétlenül az iráni olajat vásárló teáskannák ügyleteire.

„Korábban, bár a szankcionált tankhajók sem köthettek ki, volt némi rugalmasság” – mondta egy kínai tanácsadó elemzője. „Azonban hallottuk egy forrásból, hogy a Jentaj kikötő [a Shandong hálózat része], amely korábban engedékenyebb volt ilyen ügyekben, most szigorúan követi az új tiltó rendelkezéseket.”

2024-ben Kína napi 1,4 millió hordó iráni nyersolajat importált, ami rekordmennyiség, és ennek túlnyomó többsége a Shandong tartomány teáskannáinak irányába haladt – becsli a Vortexa hajózási elemzőcég. Ezzel szemben Kína 2016-ban és 2017-ben napi 625 ezer hordó iráni olajat importált, mielőtt Trump első kormánya átfogó szankciókat vetett ki Iránra, és a volumenek visszaestek.

Kína, amely gazdasági növekedését próbálja ösztönözni, hajlandó lehet úgy alakítani energiahordozó-vásárlásait, hogy az Trump számára kedvező legyen. (Fotó: Canva)

 

Kína új energetikai dominanciája

Még ha Trump szkeptikus is a klímaváltozás kérdésében, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia versenye továbbra is formálni fogja a globális gazdaságot. Kína dominanciája az akkumulátorok, napelemek és elektromos járművek (EV) technológiái terén, valamint számos kritikus ásványi anyag feletti ellenőrzése stratégiai előnyt és geopolitikai befolyást biztosít, amit az Egyesült Államok nem hagyhat figyelmen kívül.

„Nem fogunk vámháborút indítani. Nem akarjuk ártani az Egyesült Államoknak és magunknak egyszerre. Azt hiszem, ezúttal másképp fogunk kezelni az esetleges vámokat, és mérsékeltebbek leszünk” – mondta Da Wei professzor, a Pekingi Tsinghua Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Stratégiai Központjának vezetője.

Peking azonban elkezdte szigorítani az ásványi anyagok és feldolgozási technológiák exportkontrollját válaszul az amerikai intézkedésekre, amelyek korlátozzák Kína hozzáférését az amerikai chipekhez. A múlt héten bejelentette, hogy fontolóra veszi az akkumulátor-katódok előállításához használt technológiák és a lítium kitermeléséhez, valamint feldolgozásához szükséges módszerek exportjának korlátozását.

Ez egy hónappal azután történt, hogy Kína úgy döntött, betiltja a gallium és germánium exportját – ezek a védelmi ipar és a chipgyártók, valamint az EV-k alapanyagai. Bár 2023-ban vezette be először a korlátozásokat, korábban nem élt velük ténylegesen.

Mindazonáltal, bármilyen stratégiai előnyökkel járjanak is, Kína gazdaságának hajtóerőit jelentő „három új motor” – az elektromos járművek, a lítium akkumulátorok és a napelemek – exportjára épített stratégiája kockázatos lehet, ha Trump meggyőz más országokat, hogy magas vámokat vessenek ki ezekre a termékekre. Az Egyesült Államok már most 100%-os importadót vet ki a kínai elektromos járművekre.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.