Biden, akinek mandátuma január 20-á, jár le, a szövetségi a külső kontinentális talapzatról szóló törvényére hivatkozva védi meg az Egyesült Államok keleti és nyugati partjai, a Mexikói-öböl keleti része, valamint Alaszka északi Bering-tengerének bizonyos területeit az olaj- és gázipari bérbeadás jövőbeli lehetőségeitől – írja az Euronews.
„Ahogy az éghajlati válság továbbra is fenyegeti a közösségeket az ország egész területén, és a tiszta energiára való átállás zajlik, most van itt az idő, hogy megvédjük ezeket a partokat gyermekeink és unokáink számára” – tette hozzá.
Biden rendeletei nem érintenék a Mexikói-öböl nagy részeit, ahol az Egyesült Államok tengeri olajfúrásainak többsége zajlik, de megvédenék Kalifornia, Florida és más államok partjait a jövőbeli fúrásoktól.
Biden megakadályozná Trump azon terveit, melyek a tengeri fúrások bővítésére irányulnak. (Fotó: The White House)
Biden lépései, amelyek több mint 625 millió hektár szövetségi vizet védenek, nehezen visszafordíthatók Donald Trump megválasztott elnök számára, mivel ezek visszavonásához valószínűleg a Kongresszus döntésére lenne szükség. A Biden által hivatkozott, 72 éves törvény lehetővé teszi az elnök számára, hogy a külső kontinentális talapzat bizonyos részeit kivonja az ásványi anyagok bérbeadásából – beleértve az olaj- és gázkitermelést –, ha a területek túl érzékenyek a fúrásra.
Trump maga is ellentmondásos történetet mutat a tengeri olajfúrások kapcsán. 2020-ban memorandumot írt alá, amelyben utasította a belügyminisztert, hogy tiltsa meg a fúrást Florida mindkét partjának vizein, valamint Georgia és Dél-Karolina partjainál 2032-ig. Elnökségének korai szakaszában Trump kezdetben a tengeri olajfúrások széleskörű bővítésére törekedett, majd visszakozott a floridai és más part menti államok széleskörű ellenállása miatt.
Trump január 6-án kijelentette, hogy január 20-i beiktatását követően Biden fúrási tilalmát „az első napon meg fogja változtatni”. „Azonnal feloldom. Jogom van feloldani” – mondta Trump Hugh Hewitt konzervatív rádióműsorvezetőnek.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „olaj- és gáztartalékokkal rendelkezik olyan szinten, amelyet senki más nem tud felülmúlni, és ezt ki is fogjuk használni. Ez valójában a legnagyobb gazdasági eszközünk.” Trump megfogadta, hogy létrehozza az általa „amerikai energia-dominanciának” nevezett koncepciót világszerte, miközben az Egyesült Államok olaj- és gázipari fúrásainak bővítésére törekszik, és távolodni kíván Biden éghajlatváltozásra fókuszáló politikájától.
A környezetvédők üdvözölték Biden lépését, mondván, hogy az új olaj- és gázipari fúrásokat jelentősen korlátozni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. 2024 volt a legmelegebb év a feljegyzések szerint.
„Ez egy epikus óceáni győzelem!” – mondta Joseph Gordon, az Oceana nevű környezetvédelmi csoport kampányigazgatója. Gordon megköszönte Bidennek, hogy „meghallgatta a part menti közösségek hangját”, amelyek ellenzik a fúrásokat, és hogy „hozzájárult partjaink védelmének kétpárti hagyományához”.
Biden lépései a demokratikus és republikánus elnökök örökségére épülnek, amelyek célja a part menti vizek védelme a tengeri olajfúrásoktól – mondta Gordon. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok part menti területein emberek tízmilliói élnek, és több milliárd dolláros gazdasági tevékenységet támogatnak, amely tiszta környezeten, gazdag vadvilágon és virágzó halászati iparon alapul.
Az amerikai óceánok sokféle felhasználásának mérlegelése során Biden szerint egyértelmű, hogy az általa a fosszilis üzemanyagok felhasználásától kivont területek „viszonylag csekély potenciállal” rendelkeznek, amely nem igazolja az új bérbeadások és fúrások okozta lehetséges környezeti, közegészségügyi és gazdasági kockázatokat.
Az National Ocean Industries Association, amely a tengeri fúrótornyokat képviselő szövetség, Biden döntését „stratégiai hibának” nevezte, amelyet „nem a tudomány vagy a választói mandátum, hanem politikai indítékok vezéreltek”.
„Ez a lépés közvetlenül aláássa az amerikai energiafogyasztókat, és veszélyezteti a virágzó hazai energiaszektorhoz kötődő hatalmas előnyöket” – mondta Erik Milito, a csoport elnöke. Még ha nincs is közvetlen érdeklődés néhány part menti terület fúrása iránt, „alapvető fontosságú, hogy a szövetségi kormány megőrizze a rugalmasságot, hogy alkalmazkodjon” a váratlan globális eseményekhez, például Oroszország Ukrajna elleni inváziójához – mondta.
Környezetvédelmi csoportok ünneplik Biden döntését. (Fotó: Canva)
Biden legfeljebb három olaj- és gázbérleti értékesítést javasolt a Mexikói-öbölben, de egyet sem Alaszkában, miközben próbál egyensúlyozni az olaj- és gázipari vállalatok termelési követelései, valamint a környezetvédők elvárásai között, akik azt szeretnék, ha leállítaná az új tengeri olajfúrásokat.
Egy 2023-ban jóváhagyott ötéves fúrási terv a Mexikói-öbölben 2025-ben, 2027-ben és 2029-ben javasol bérleti értékesítéseket. A három bérleti értékesítés a minimumszám, amelyet a demokratikus adminisztrációnak törvény szerint biztosítania kell, ha folytatni kívánja a tengeri szélerőművek fejlesztését.
Egy 2022-es éghajlati törvény értelmében a kormánynak évente legalább 24,2 millió hektár tengeri olaj- és gázbérletet kell kínálnia, mielőtt tengeri szélenergia-bérleteket ajánlhatna.
Biden, akinek döntése a hatalmas Willow olajprojekt jóváhagyásáról Alaszkában heves környezetvédelmi bírálatot váltott ki, korábban más alaszkai és az Északi-sarkvidéki területeken is korlátozta a tengeri fúrásokat.
Sandra Bundy, az Atlanti-óceán védelméért küzdő floridai Business Alliance elnöke „lelkes és hálás” Biden lépéseiért, amelyek szerinte generációkra előre megvédik a keleti partot.
„Az összes szövetségi víz megnyitása a tengeri feltárások és fúrások előtt súlyos fenyegetéseket jelentett volna a part menti gazdaságokra és ökoszisztémákra, amelyek milliók számára létfontosságúak a part mentén. A városok és falvak, legyenek kicsik vagy nagyok, ellenzik az Atlanti-óceán iparosítását, és egyre inkább tapasztalják az erősebb viharokat és áradásokat, miközben komoly fenyegetésekkel néznek szembe a tengerszint emelkedése miatt. Ezek a fenyegetések még súlyosabbá válnának, ha tengeri fúrások is társulnának hozzájuk” – mondta Bundy.
Kiemelt kép forrása: The White House