A kutatók már sejtették, hogy 2024 rekordot dönt majd, és ezt most megerősítették – írja az Euronews. Az elmúlt tíz év mindegyike – 2015-től 2024-ig – a tíz legmelegebb év között volt az EU klímafigyelő szolgálata szerint. A 2024-es Globális Klímaösszefoglaló jelentés kiemeli azokat a rendkívüli körülményeket, amelyekkel a világ tavaly szembesült.
Európában szélsőséges időjárási események söpörtek végig a kontinensen az év folyamán, és emberek százai vesztették életüket olyan katasztrófákban, mint a valenciai árvizek, a Boris vihar, valamint a Földközi-tenger térségében tapasztalt forró nyári hőhullámok.
A szakadék peremén egyensúlyozik a világ. (Fotó: Canva)
Tavaly volt az első év, amikor a globális hőmérséklet meghaladta az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal, és a 2023–2024-es kétéves átlag is túllépi ezt a küszöböt. A Párizsi Megállapodás által meghatározott határérték a hőmérsékleti anomáliákra vonatkozik, amelyeket legalább 20 év átlagában számítanak, így ez még nem tört meg. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a globális hőmérséklet most olyan szintre emelkedik, amelyet a modern ember még soha nem tapasztalt.
Jelenleg az IPCC úgy véli, hogy a Párizsi Megállapodás határértékét valamikor a 2030-as évek elején fogjuk túllépni.
A hőmérsékletek nem tértek vissza a „régi normához” az El Niño éghajlati jelenség vége után, hanem meghaladták a 2023-as rekordot. A légszennyezés csökkenése okozhatja ezt, amely talán visszaverte a napsugárzást, és ezzel eltakarta a globális felmelegedés valódi mértékét. Maga a globális felmelegedés csökkentheti az alacsony szintű felhőzetet és növelheti a hőmérsékleteket.
Számos más tényező is okolható lehet a látszólagos felmelegedési gyorsulásért.
Tavaly a világ számos részén halálos, szélsőséges időjárási események fordultak elő, súlyos viharoktól árvizeken át aszályokig, hőhullámokig és erdőtüzekig. Ahogy ezek az események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, emberek élete és megélhetése kerül veszélybe világszerte. 2024-ben a légkör teljes vízgőztartalma rekordmagasságot ért el – körülbelül 5 százalékkal magasabb volt, mint az 1991 és 2020 közötti átlag, és jelentősen meghaladta a 2023-as szintet.
A szokatlanul nedves légkör fokozta a szélsőséges esőzések lehetőségét, és a magas tengeri felszíni hőmérséklettel együtt hozzájárult jelentős viharok, például trópusi ciklonok kialakulásához. Ez nem azt jelenti, hogy mindenhol több csapadék lesz, hanem hogy ahol esik, ott intenzívebb esők várhatók, míg a világ más részein aszály alakulhat ki, ahogy a vízciklus mindkét végletében fokozódik.
Hosszan tartó szárazság egyes részeken szintén kedvező feltételeket teremtett az erdőtüzekhez. Az amerikai kontinensen tavaly nagy és tartós tüzeket regisztráltak. Bolívia és Venezuela eddigi legmagasabb szintjeit, míg Kanada a második legmagasabb szintet érte el a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat (CAMS) adatai szerint.
Félő, hogy átlépjük a kritikus 1,5°C-os felmelegedési határt. (Fotó: Canva)
A magas hőmérséklet önmagában is veszélyt jelent. Más környezeti tényezőkkel, például páratartalommal együtt túlmelegedést okozhat a szervezetben.
A párásabb levegő miatt nehezebben szabadulunk meg a felesleges hőtől izzadással. Ez a halálos hőség és páratartalom kombináció akár 3,5 milliárd embert is érinthet a bolygón 2070-re néhány kutatás szerint.
Tavaly a világ nagy része több napot tapasztalt az átlagosnál „erős hőstresszel”. Egyes régiókban több napot jegyeztek fel az átlagosnál „extrém hőstresszel”, amely szinten elengedhetetlen cselekedni a hőguta elkerülése érdekében.
A világ egyre több részén érjük el az alkalmazkodás határait, ahogy olyan hőmérsékleteket érünk el, amelyeknél a testünk már nem tudja leadni a hőt. A légkondicionáló pedig sokak számára nem elérhető opció.
„Már sokat tettünk, de még többet kell tennünk, és ambiciózusabbnak kell lennünk több területen” – mondta Ürge-Vorsatz.
Európa például nagyon sikeres volt a megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia felfuttatásában mindössze egy évtized alatt. A Párizsi Megállapodás óta a világ már elkerülte a legrosszabb forgatókönyveket.
„Már nem számítunk arra, hogy a világ 5-6 fokkal melegszik a század végére, ami nagyon nagy dolog, mert amikor megkötöttük a Párizsi Megállapodást, ezek mind potenciálisan lehetséges vagy valószínű forgatókönyvek voltak” – tette hozzá Ürge-Vorsatz.
De még mindig nem teszünk eleget. Az energiára való éhségünk gyorsabban nő, mint ahogy a megújuló forrásokat be tudjuk vezetni, az elektromos járművek elterjedése lassabb, mint szükséges, és a fosszilis tüzelőanyagokat sem vonjuk ki elég gyorsan.
A 2024-es szélsőséges időjárási események sokasága emlékeztet arra is, hogy az éghajlatváltozás valóságaihoz való alkalmazkodás rendkívül fontos. „Még ha sikerülne is korlátozni a globális felmelegedést 1,5°C-ra, további melegedés még így is várható. És már a jelenlegi felmelegedés is sokkal erősebb alkalmazkodási erőfeszítéseket igényel” – tette hozzá Ürge-Vorsatz.
Európában az elmúlt év egyes eseményei ébresztőként szolgáltak a felkészültség terén olyan eseményekre, mint a szélsőséges áradások, aszályok vagy hőhullámok. De még mindig tehetünk jobbat, különösen a hőhullámok esetében, amelyek nem mindig olyan látványosak, mint más halálos események.
Kiemelt kép forrása: Canva