Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Miért akarja Trump Grönlandot?

S.Rita | 2025.01.16. 06:05

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump Grönland megszerzésére irányuló törekvéseit valószínűleg a kritikus ásványkincsek motiválják, mivel bányászati vezetők és kutatók szerint a sziget hatalmas erőforrás-potenciálja „óriási lehetőséget” jelent.

 

Trump évek óta tartó próbálkozásai, hogy megszerezze a világ legnagyobb szigetét, az elmúlt hetekben felgyorsultak – írja a CNBC. A január 20-i beiktatása előtt Trump kijelentette, hogy az autonóm dán terület amerikai tulajdonba vétele „abszolút szükségszerűség” a „világszerte megvalósuló nemzetbiztonság és szabadság” érdekében.

Trump azóta még határozottabban kiállt ezen kijelentései mellett, és nem zárta ki sem a katonai, sem a gazdasági erő alkalmazását Grönland Egyesült Államokhoz csatolása érdekében.

Grönland miniszterelnöke, Mute Egede közölte Trumppal, hogy a sarkvidéki sziget „nem eladó”, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tiszteljék a terület függetlenségre irányuló törekvéseit. Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel együtt Egede nemrég tárgyalásokat sürgetett Trumppal a helyzet rendezése érdekében.

Trump évek óta tartó próbálkozásai, hogy megszerezze a világ legnagyobb szigetét, az elmúlt hetekben felgyorsultak. (Fotó: Canva)

 

Amikor Trumpnak az Egyesült Államokhoz való csatlakoztatási megszállottságáról kérdezték, a megválasztott elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Waltz floridai republikánus képviselő egyértelműen nyilatkozott.

„Ez a kritikus ásványkincsekről, a természeti erőforrásokról szól. Ez az Egyesült Államok újbóli megjelenéséről szól a nyugati féltekén, Nevezzük akár Monroe-doktrína 2.0-nak, ez mind része az ‘Amerika az első’ programnak.” – mondta Waltz január 9-én a Fox Newsnak adott interjúban.

A kritikus ásványkincsek olyan anyagokra utalnak, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak az energiaátmenet szempontjából. Ezek az ásványok, amelyek ellátási láncának megszakadására magas kockázat mutatkozik, olyan fémeket tartalmaznak, mint a réz, a lítium, a nikkel, a kobalt és a ritkaföldfémek. A kritikus ásványkincsek és ritkaföldfémek létfontosságúak az új zöld technológiák, például a szélturbinák, az elektromos járművek, az energiatároló technológiák és a nemzetbiztonsági alkalmazások számára.

Kína a kritikus ásványkincsek ellátási láncának vitathatatlan vezetője, a világ ritkaföldfém-termelésének és -anyagának körülbelül 60%-át adva. Az amerikai tisztviselők korábban figyelmeztettek, hogy ez stratégiai kihívást jelent az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás közepette.

Grönland hatalmas erőforrás-potenciálja Jakob Kløve Keiding, a Geological Survey of Denmark and Greenland (GEUS) dán kutatóintézet vezető tanácsadója elmondta, hogy Grönland erőforrás-potenciáljáról 2023-ban készült felmérés során összesen 38 nyersanyagot értékeltek, amelyek túlnyomó többsége viszonylag magas vagy mérsékelt potenciállal rendelkezik. Ezek közé az anyagok közé tartoznak a ritkaföldfémek, például a grafit, a niobium, a platinafémek, a molibdén, a tantál és a titán.

„Általánosságban elmondhatjuk, hogy Grönlandon hatalmas potenciál rejlik a kritikus nyersanyagokban. Ezek közül sok az EU gazdasága szempontjából is nagy jelentőséggel bír, és természetesen nem korlátozódik csak Európára. Sokuk szerepel az amerikai kritikus nyersanyagok listáján is” – mondta Keiding a CNBC-nek telefonon keresztül.

 

Grönland nem eladó

Aaja Chemnitz, a dán parlament grönlandi képviselője az Inuit Ataqatigiit pártból, „tiszteletlennek” nevezte Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit, és megerősítette a miniszterelnök üzenetét, miszerint a terület nem eladó.

„Nem aggódom. Úgy gondolom, néhányan Grönlandon elég aggasztónak találják ezt, de szerintem fontos, hogy kimondjuk: Grönland nem eladó, soha nem is volt az, és soha nem is lesz az” – mondta Chemnitz a CNBC-nek hétfőn.

Chemnitz szerint a grönlandi törvényhozóknak „világos és nagyon konkrét célokat” kell meghatározniuk az Egyesült Államokkal való együttműködés érdekében. A Grönland és az Egyesült Államok közötti szorosabb kapcsolatok például elősegíthetik a sziget bányászati iparába irányuló befektetéseket – tette hozzá.

„Ha például a ritkaföldfémek kitermelését nézzük, ez olyasmi, amit már nagyon régóta meg akarunk valósítani. Amerikai befektetőket kerestünk, de nem találtunk, szóval ők igazán szívesen látottak” – mondta Chemnitz.

Az Egyesült Államok hadserege állandó jelenléttel rendelkezik Grönland északnyugati részén a Pituffik Űrbázison, amelyet korábban Thule Légibázisként ismertek.

A kritikus ásványkincsek olyan anyagokra utalnak, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak az energiaátmenet szempontjából. Ilyen a lítium is. (Fotó: Canva)

 

Verseny a maradékért

Roderick McIllree, a brit 80 Mile bányavállalat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy több mint 20 éve dolgozik Grönlandon olyan projekteken, amelyek az erőforrások felfedezésétől a megvalósíthatóságig terjednek.

„Amit Grönlandon látunk, az valójában egy verseny a maradékért. Számos független állami felmérés arra utal, hogy Grönland és természetes szelfhatárai a bolygón maradt utolsó kitermelhető erőforrások 20-25%-ának adhatnak otthont. Ha ez igaz, az óriási lehetőséget jelent Grönland számára” – mondta McIllree a CNBC-nek videóhívás során.

A 80 Mile jelenleg három projektet fejleszt aktívan Grönlandon, köztük egy nagy olajkoncessziót a sziget keleti partján, egy titánprojektet az északnyugati Pituffik közelében és a délnyugati Disko-Nuussuaq projektet. A terület erőforrás-potenciálját hangsúlyozva McIllree elmondta, hogy a vállalat Disko projektje a világ egyik legnagyobb nikkel- és rézlelőhelye lehet.

„Grönland egyre aktuálisabb lesz; egyre inkább előtérbe kerül majd a klímaváltozással, a kritikus fémekkel és a geopolitikai kérdésekkel kapcsolatos viták miatt. És az Egyesült Államokhoz való közelsége miatt természetes helyszín az amerikai befektetések számára. Ha Grönland jól játssza ki a lapjait, ez a függetlenségükhöz vezethet” – mondta McIllree.

 

Stratégiai érdek

Tavaly márciusban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Nuukba, Grönland fővárosába utazott, hogy megnyisson egy EU-irodát a szigeten. Ez a lépés – amely néhány hónappal az ifjabb Donald Trump nemrégiben tett látogatása előtt történt – Európa jelenlétének megszilárdítására irányult a területen és a szélesebb értelemben vett sarkvidéki régióban.

Von der Leyen ekkor két együttműködési megállapodást jelentett be, összesen közel 94 millió euró értékben, amelyeket tiszta energiába, kritikus nyersanyagokba és képzésbe kívánnak befektetni Grönlandon.

„Földtani háttérrel rendelkezem, és tudom, hogy Grönland nagyon jól el van látva természeti erőforrásokkal. Nagy érdeklődés mutatkozott például a ritkaföldfémek iránt Grönlandon, és nyilvánvaló, hogy ezek jelentős stratégiai érdeklődést válthatnak ki az Egyesült Államok részéről” – mondta Paul Lusty, a Fastmarkets akkumulátor-nyersanyag-kutatás vezetője a CNBC-nek videóhívás során.

 

Kiemelt kép forrása: Trump.com

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.