Fenntarthatóság

Az éghajlatváltozás miatt gyakoribbak a földrengések? Meglepő eredmények láttak napvilágot

S.Rita | 2025.01.20. 06:05

Egy nemrégiben készült tanulmány az egyre bővülő bizonyítékok sorába illeszkedik, amelyek szerint az éghajlat befolyásolja a szeizmikus aktivitást.

 

2024 végén egy 7,3-as erősségű földrengés rázta meg Vanuatu legsűrűbben lakott szigetének partjait a Csendes-óceánon. A károk elsősorban Port Vila belvárosában koncentrálódtak, ahol a hivatalos adatok szerint legalább 10 ember vesztette életét, és több mint 200-an megsérültek. Az áldozatok száma azonban a hatóságok szerint valószínűleg emelkedni fog. Az Euronews cikke a legutóbbi természeti csapás nyomán elemezte a szeizmikus változások témáját.

Vanuatu a Csendes-óceán tűzgyűrűjén fekszik, ezért rendszeresen érintik földrengések.

Mi az a tűzgyűrű?
A tűzgyűrű (Csendes-óceáni tűzgyűrű) a Csendes-óceán medencéjét körülvevő, nagy szeizmikus és vulkáni aktivitású terület. Ezen a zónán a tektonikus lemezek találkozása miatt gyakoriak a földrengések és vulkánkitörések, amelyek a világ aktív vulkánjainak mintegy 75%-át összpontosítják. A térség Japántól Észak-Amerikán át Délkelet-Ázsiáig és Dél-Amerikáig húzódik.

Azonban a jelenlegi katasztrófához hasonló mértékű rengésre az élő emlékezetben még nem volt példa. Egy új kutatás szerint a klímaváltozás megváltoztathatja a földrengések mintázatait.

földrengés-szeizmikus-canva (2)

A földrengések által okozott károk mértéke sokszor felbecsülhetetlen. (Fotó: Canva)

 

A klímaváltozás váltotta ki Vanuatu földrengését?

Vanuatu egy hatalmas kiterjedésű szigetvilág, amely az Ausztrália és Fidzsi között elterülő Csendes-óceán déli részén található. Több mint 80 korall- és vulkáni szigete 330 000 ember otthona. A világ egyik legveszélyeztetettebb országa a klímaváltozás szempontjából. Földrajzi elhelyezkedése miatt különösen érzékeny a földrengésekre, de a szeizmikus instabilitására most a klímaváltozás is rátehet egy lapáttal.

„A klímaváltozás olyan fenyegetés, amely nem ismer határokat, és minden nemzetet érint, politikai ideológiától vagy földrajzi helytől függetlenül. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy továbbra is homokba dugja a fejét.” – jelentette ki Ralph Regenvanu, Vanuatu különmegbízottja a klímaváltozás és környezetvédelem ügyében.

 

A klímaváltozás növelheti a földrengések gyakoriságát

A Colorado Állami Egyetem nemrégiben végzett kutatása szerint a klímaváltozás hozzájárulhat a földrengések gyakoribbá válásához. Ez a kutatás alátámasztja a korábbi tanulmányok bizonyítékait, amelyek az éghajlat szeizmikus aktivitásra gyakorolt hatását vizsgálták.

Az új eredmények, amelyeket a Geology című folyóiratban publikáltak, a dél-coloradói Sangre de Cristo-hegységet elemezték, amelynek nyugati szélén egy aktív törésvonal húzódik. A kutatócsoport megállapította, hogy az utolsó jégkorszak alatt a gleccserek súlya stabilizálta a törésvonalat. Azonban ahogy a jég elolvadt, a törésvonal mentén megnőtt a mozgás.

A földkéreg törései ötször gyorsabban történtek az utolsó jégkorszak óta, mint amikor a hegység még gleccserekkel borított volt. Ez arra utal, hogy a törésvonal mentén a szeizmikus aktivitás gyakoribbá válhat, ahogy a gleccserek visszahúzódnak.

„A klímaváltozás olyan ütemben zajlik, amely nagyságrendekkel gyorsabb, mint amit a geológiai feljegyzésekben látunk” – nyilatkozta Cece Hurtado, a tanulmány első szerzője, aki a kutatást mesterképzési dolgozatként vezette.

„Ezt látjuk az alaszkai, himalájai és alpesi hegyvidéki gleccserek gyors visszahúzódásában. Ezeken a területeken gyakran aktív tektonikai folyamatok is zajlanak. Eredményeink azt mutatják, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a jég és víz terhelését, a tektonikailag aktív területeken gyakoribbá válhatnak a törésvonalak mozgásai és a földrengések a gyorsan változó stresszviszonyok miatt.”

 

Az éghajlat hatásának megértése segítheti a kockázatértékelést

A kutatók munkája egyre növekvő bizonyítékok sorát gyarapítja, amelyek azt jelzik, hogy az éghajlat befolyásolja a szeizmikus aktivitást.

„Ezeket a folyamatokat már egy ideje modellezni tudjuk, de nehéz a természetben példát találni rájuk. Ez meggyőző bizonyíték. Azt sugallja, hogy a légkör és a szilárd föld közötti kapcsolatok szorosabbak, mint korábban hittük, és ezeket a terepen mérni is tudjuk.” – mondta Sean Gallen, a Geotudományok docense és a tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette, hogy az eredmények fontos információkkal szolgálnak a földrengések okairól, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a kockázatértékelés szempontjából.

 

Kiemelt kép: Canva

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.