2024 végén egy 7,3-as erősségű földrengés rázta meg Vanuatu legsűrűbben lakott szigetének partjait a Csendes-óceánon. A károk elsősorban Port Vila belvárosában koncentrálódtak, ahol a hivatalos adatok szerint legalább 10 ember vesztette életét, és több mint 200-an megsérültek. Az áldozatok száma azonban a hatóságok szerint valószínűleg emelkedni fog. Az Euronews cikke a legutóbbi természeti csapás nyomán elemezte a szeizmikus változások témáját.
Vanuatu a Csendes-óceán tűzgyűrűjén fekszik, ezért rendszeresen érintik földrengések.
Azonban a jelenlegi katasztrófához hasonló mértékű rengésre az élő emlékezetben még nem volt példa. Egy új kutatás szerint a klímaváltozás megváltoztathatja a földrengések mintázatait.
A földrengések által okozott károk mértéke sokszor felbecsülhetetlen. (Fotó: Canva)
Vanuatu egy hatalmas kiterjedésű szigetvilág, amely az Ausztrália és Fidzsi között elterülő Csendes-óceán déli részén található. Több mint 80 korall- és vulkáni szigete 330 000 ember otthona. A világ egyik legveszélyeztetettebb országa a klímaváltozás szempontjából. Földrajzi elhelyezkedése miatt különösen érzékeny a földrengésekre, de a szeizmikus instabilitására most a klímaváltozás is rátehet egy lapáttal.
A Colorado Állami Egyetem nemrégiben végzett kutatása szerint a klímaváltozás hozzájárulhat a földrengések gyakoribbá válásához. Ez a kutatás alátámasztja a korábbi tanulmányok bizonyítékait, amelyek az éghajlat szeizmikus aktivitásra gyakorolt hatását vizsgálták.
Az új eredmények, amelyeket a Geology című folyóiratban publikáltak, a dél-coloradói Sangre de Cristo-hegységet elemezték, amelynek nyugati szélén egy aktív törésvonal húzódik. A kutatócsoport megállapította, hogy az utolsó jégkorszak alatt a gleccserek súlya stabilizálta a törésvonalat. Azonban ahogy a jég elolvadt, a törésvonal mentén megnőtt a mozgás.
A földkéreg törései ötször gyorsabban történtek az utolsó jégkorszak óta, mint amikor a hegység még gleccserekkel borított volt. Ez arra utal, hogy a törésvonal mentén a szeizmikus aktivitás gyakoribbá válhat, ahogy a gleccserek visszahúzódnak.
„A klímaváltozás olyan ütemben zajlik, amely nagyságrendekkel gyorsabb, mint amit a geológiai feljegyzésekben látunk” – nyilatkozta Cece Hurtado, a tanulmány első szerzője, aki a kutatást mesterképzési dolgozatként vezette.
„Ezt látjuk az alaszkai, himalájai és alpesi hegyvidéki gleccserek gyors visszahúzódásában. Ezeken a területeken gyakran aktív tektonikai folyamatok is zajlanak. Eredményeink azt mutatják, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a jég és víz terhelését, a tektonikailag aktív területeken gyakoribbá válhatnak a törésvonalak mozgásai és a földrengések a gyorsan változó stresszviszonyok miatt.”
A kutatók munkája egyre növekvő bizonyítékok sorát gyarapítja, amelyek azt jelzik, hogy az éghajlat befolyásolja a szeizmikus aktivitást.
„Ezeket a folyamatokat már egy ideje modellezni tudjuk, de nehéz a természetben példát találni rájuk. Ez meggyőző bizonyíték. Azt sugallja, hogy a légkör és a szilárd föld közötti kapcsolatok szorosabbak, mint korábban hittük, és ezeket a terepen mérni is tudjuk.” – mondta Sean Gallen, a Geotudományok docense és a tanulmány vezető szerzője.
Hozzátette, hogy az eredmények fontos információkkal szolgálnak a földrengések okairól, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a kockázatértékelés szempontjából.
Kiemelt kép: Canva