Jelenleg a világon üzemelő atomerőművek többsége második generációs reaktorokat használ. A következő lépés a harmadik generációra való átállás, amely biztonságosabb, hatékonyabb és sokkal megbízhatóbb, mint a második generációs technológia. Miközben a világ lassan halad a harmadik generációs atomtechnológia bevezetése felé, úgy tűnik, Kína jelentős előrelépést tett. Az országban több mint 30 Hualong One reaktor működik vagy áll építés alatt – írja az Interesting Egnineering.
A Hualong One egy fejlett, hazai fejlesztésű, harmadik generációs atomenergia-technológia Kínából. (Fotó: Canva)
2020-ban Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy Kína célja 2060-ra a karbonsemlegesség elérése. A Hualong reaktorokhoz hasonló tiszta energia technológiák kulcsszerepet játszanak e célkitűzés megvalósításában. Ezek a reaktorok elsősorban villamos energia előállítására szolgálnak nukleáris hasadással. És támogatják a tiszta energia célkitűzéseit azáltal, hogy csökkentik a szénalapú energiatermelésre való támaszkodást.
Egyetlen üzemelő Hualong One reaktor évente 8,16 millió tonnával csökkentheti a CO2-kibocsátást, valamint 3,12 millió tonnával a szénfogyasztást.
A zhangzhoui létesítményben összesen hat Hualong One reaktor fog működni, ezzel a világ legnagyobb Hualong One nukleáris bázisává válik. Ha teljesen üzembe helyezik, a helyszín hatmillió ember energiaszükségletét fogja kielégíteni. Míg az első egység már csatlakozott a hálózathoz és működik, a következő egység várhatóan 2025-ben lesz aktív.
A kínai kormány 14 milliárd dolláros költségvetést különített el a zhangzhoui erőműre, amely a világ egyik legambiciózusabb nukleáris energia projektjének számít.
„A zhangzhoui projekt – amelynek teljes beruházása meghaladja a 100 milliárd jüant (14 milliárd USD) – a CNNC-Guodian Zhangzhou Energy Company tulajdona, amely a CNNC (51%) és a China Guodian Corporation (49%) közös vállalkozása” – jegyezte meg a CNNC csapata.
A Nukleáris Világszövetség jelentése szerint jelenleg a világon előállított villamos energia mintegy kilenc százaléka származik atomerőművekből.
Az Egyesült Államok évtizedek óta vezető szerepet tölt be az atomenergia-termelésben. 2023-ban az ország nukleáris villamosenergia-termelése meghaladta a 779 000 GWh-t. Ez majdnem kétszerese Kína 406 484 GWh-s termelésének.
2024 májusában az Egyesült Államokban 94 működő nukleáris reaktor volt, míg Kínában 56. Azonban a harmadik generációs reaktorok közvetlen összehasonlítása nehéz, mivel az ilyen típusú reaktorok számáról nincs hivatalos adat az Egyesült Államokban.
Az országban jelenleg működő nukleáris reaktorok többségét 1970 és 1990 között építették. Érdekes, hogy az első harmadik generációs reaktor Japánban állt üzembe 1996-ban. Ez arra utal, hogy az amerikai reaktorok többsége második generációs.
Ami Kínát illeti, ahogy korábban említettük, a CNNC jelentése szerint az országban 33 Hualong One reaktor található (közülük néhány Pakisztánban). Tehát bár Kína még nem rendelkezik a legnagyobb nukleáris energiakapacitással, előnye lehet a fejlett reaktortechnológia terén.
Kiemelt kép forrása: CNNC