A Cleantechnica oldalán is olvasható, ambiciózus tervek szerint Kína 2030-ig további 38 000 kilométerrel bővíti ezt a hálózatot, aminek fontos része a nagysebességű vasútvonalak fejlesztése.
Jelenleg Kínában 48 000 kilométer hosszú nagysebességű vasúthálózat működik, és ehhez további 12 000 kilométert kívánnak hozzáadni az évtized végéig.
A cél nem kevesebb, mint a világ legmodernebb és leggyorsabb vasúthálózatának kiépítése, amely lehetővé teszi a nagyvárosok közötti gyors, 1–3 órás utazásokat, valamint az áruszállítás hatékonyságának drasztikus növelését az ország egész területén.
A nagysebességű vasút nem csupán a lakossági közlekedés szempontjából forradalmi, hanem az árufuvarozásban is jelentős változásokat hoz. Kína óriási területen fekvő ország, ahol a hatékony közlekedési hálózat kiépítése létfontosságú az ország gazdasági fejlődése szempontjából.
A fejlett vasúti infrastruktúra gyorsabb, olcsóbb és környezetbarátabb áruszállítást biztosít, ami kiemelten fontos Kína fenntarthatósági céljai elérésében.
A kormány stratégiája szerint a nagysebességű vonatok csökkenthetik az ország légiközlekedésének és közúti forgalmának terhelését, ami kevesebb fosszilis tüzelőanyag-felhasználást és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Mindez különösen fontos egy olyan országban, amely a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói között szerepel.
A vonatok formája igencsak jellegzetes. (Fotó: Canva)
Jelenleg Kína leggyorsabb működő vonata a CR400, amely akár 400 km/óra sebességgel is képes haladni.
Ez már önmagában is lenyűgöző teljesítmény, ám Kína mérnökei tovább fejlesztették a technológiát. 2024 végén bemutatták a CR450 első prototípusát, amely a nevéből adódóan akár 450 km/óra sebességre is képes lesz, ezzel pedig a világ leggyorsabb vonatává válik.
A nagysebességű vonatokat Kínában Fuxing néven emlegetik, amely kínaiul „megújulást” jelent. A fejlesztők szerint a CR450 nemcsak a sebesség terén mutat előrelépést, hanem számos más területen is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Az új vonat alacsonyabb energiafogyasztás mellett működik, fejlettebb zajcsökkentő rendszerrel van ellátva, és hatékonyabb fékmechanizmussal rendelkezik. A China State Railway Group tájékoztatása szerint a prototípus több mint 3000 szimuláción és 2000 platformteszten esett át, hogy megfeleljen a kereskedelmi üzemeltetés szigorú követelményeinek.
Az új vonat további tesztelése és finomhangolása tovább folytatódik, hogy biztosítsák a maximális biztonságot és hatékonyságot a kereskedelmi forgalomban.
A CR450 sebességi előnye számos technológiai újításon alapul. Az egyik legfontosabb fejlesztés a fékrendszer gyorsabb reakcióideje, amely kritikus a nagysebességű vonatok biztonságos működéséhez. Az új rendszer a korábbi 2,3 másodperces fékreakcióidőt 1,7 másodpercre csökkentette, ami jelentős előrelépés a biztonság terén.
Ezenkívül a vonat könnyebb, szénszálas kompozit anyagokból készült karosszériával rendelkezik, ami nemcsak a sebesség növelésében, hanem az energiafogyasztás csökkentésében is kulcsszerepet játszik. A könnyebb szerkezet kisebb légellenállást eredményez, ami hozzájárul az energiahatékony működéshez.
Az alagútsokk azért jön létre, mert a vonat által beáramló levegőt az alagút első néhány száz métere összenyomja. A hirtelen légnyomásváltozás robajszerű hanghatást eredményezhet. A mérnökök szerint a hosszabb orrkialakítás segít elkerülni ezt a jelenséget azáltal, hogy a levegőt fokozatosabban préseli ki az alagútból.
Érdekes kérdés, hogy a CR450 fejlesztése során mennyire támaszkodtak korábbi nemzetközi technológiai transzferekre. Egy Reddit-felhasználó megkérdezte, hogy a CR450 mennyiben alapul a Siemens által korábban szállított vonatok technológiáján. Egy Brandino144 nevű felhasználó így válaszolt:
A nagysebességű vasúthálózat fejlesztésének egyik legnagyobb előnye, hogy jelentősen csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok használatát a közlekedésben. Az elektromos vonatok sokkal környezetbarátabbak, mint a repülőgépek vagy a hagyományos autók. Az utasok elkerülhetik a repterekre vezető hosszú utakat, a késéseket és a repüléssel járó környezeti terhelést. Ehelyett nagysebességű vonattal alig három óra alatt eljuthatnak egy 1000 kilométerre lévő városba.
A kínai Fuxing vonatok áramellátása egyre inkább megújuló energiából származik, főként hatalmas napelemparkokból. Bár Kína továbbra is jelentős szénalapú erőművekkel rendelkezik, ezek leépítése gyorsabb ütemben zajlik, mint a világ bármely más országában.
Kína fejlődése és technológiai előnyei felvetik a kérdést: miért nem fogadja el a nyugati világ Kína innovációit? Mi lenne, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió lehetővé tenné, hogy olyan kínai cégek, mint a BYD, helyben gyártsanak elektromos járműveket? Ez a technológiai transzfer fordított iránya lehetne.
Kína az innováció és a technológiai fejlődés terén vitathatatlanul az élre tört. A kérdés az, hogy a nyugati világ képes lesz-e tanulni Kína példájából, és kihasználni a kínálkozó lehetőségeket a fenntarthatóság érdekében.
Kiemelt kép: Canva