A tanulmány szerint az extrém hőség okozta halálesetek számának drasztikus növekedése messze meghaladja majd a hideghez köthető halálozások csökkenését – írja az Euronews. A modellszámításon alapuló kutatást a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (LSHTM) Környezet- és Egészségmodellezési (EHM) Laboratóriumának kutatói vezették, és az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban tették közzé.
„Ez a tanulmány meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a hőhullámok miatti halálesetek meredek emelkedése messze felülmúlja a hideg okozta halálesetek csökkenését, ami Európa-szerte nettó halálozási növekedést eredményez” — mondta Antonio Gasparrini professzor, a tanulmány vezető szerzője és az EHM-Labor vezetője.
A kutatók becslése szerint, ha nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, az éghajlatváltozás közvetlenül több mint 2,3 millió további hőmérséklethez köthető halálesetet okozhat 854 európai városban 2099-re. Ugyanakkor ahogy az Euronews cikkében is olvasható, a szakértők szerint ezeknek az eseteknek akár 70 százaléka megelőzhető lenne, ha gyors és hatékony intézkedéseket vezetnének be.
A becslések szerint Barcelona szenvedi majd el a legtöbb hőmérséklethez köthető halálesetet a század végére, mintegy 246 082 áldozattal. Ezt követi Róma (147 738 haláleset) és Nápoly (147 248 haláleset).
A negyedik helyen Madrid (129 716), az ötödiken Milánó (110 131) áll. Athénban 87 523, Valenciában 67 519, Marseille-ben 51 306, Bukarestben 47 468, Genovában pedig 36 338 hőmérséklethez köthető halálesetet prognosztizálnak.
A kutatók szerint a legnagyobb népességű mediterrán városokban várható a legtöbb haláleset, de kisebb városok Máltán, Spanyolországban és Olaszországban szintén jelentősen érintettek lesznek.
A Földközi-tengertől távolabb eső területeken a hatások várhatóan kevésbé lesznek súlyosak. Párizs például kisebb, de még mindig jelentős növekedést tapasztalhat mind a hideg-, mind a hőség okozta halálesetek terén.
A Brit-szigeteken és Skandináviában a tanulmány szerint a hőmérséklethez köthető halálozások száma akár csökkenhet is. Londonban például 27 455-tel kevesebb halálesetet jósolnak a század végére.
Ennek ellenére ez a csökkenés eltörpül a kontinens többi részén tapasztalható növekedés mellett. A városok alkalmazkodóképessége a növekvő hőmérséklethez Európa gyorsabban melegszik, mint bármely más kontinens. Az aktuális adatok szerint a hőmérséklet emelkedése kétszerese a globális átlagnak.
„A hőhullámok okozta halálesetek csak egy szelete az emelkedő hőmérséklet egészségügyi hatásainak. Az extrém hőség nemcsak halált okozhat, hanem súlyos egészségügyi problémákat is” — mondta Dr. Madeleine Thomson, a Wellcome jótékonysági alapítvány klímahatásokkal és alkalmazkodással foglalkozó vezetője.
Az extrém hőség fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, vetélések és mentális egészségügyi problémák kockázatát. Thomson szerint nem vagyunk kellően felkészülve ezek egészségügyi következményeire. A városoknak gyorsan alkalmazkodniuk kell, például zöldterületek és vízfelületek kialakításával, amelyek csökkenthetik az úgynevezett „városi hőszigethatást”.
A tanulmány rámutat arra, hogy még a városok hőmérsékletváltozásokhoz való alkalmazkodása sem lenne elegendő az egészségügyi kockázatok kiegyensúlyozására, különösen a legsebezhetőbb régiókban, mint a mediterrán térség, Közép-Európa és a Balkán.
Csak a szén-dioxid-kibocsátás jelentős és gyors csökkentése csökkentheti hatékonyan az extrém hőség okozta halálesetek számát.
„Eredményeink sürgető szükségessé teszik, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére és az emelkedő hőmérséklethez való alkalmazkodásra egyaránt határozott lépéseket tegyünk” — mondta Dr. Pierre Masselot, a tanulmány vezető szerzője az EHM-Laborban.
„Ez különösen kritikus a mediterrán térségben, ahol a tétlenség súlyos következményekkel járhat.”
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
