A január 30-án közzétett jelentés, amely meg nem nevezett, a tárgyalásokhoz közel álló forrásokra hivatkozott, azt állította, hogy az ötletet egyes uniós tisztviselők támogatták, mint egy lehetséges módját a regionális energiaköltségek csökkentésének – írja a CNBC. Észtország, amely NATO-tagként 294 kilométeres határt oszt meg Oroszországgal, azon országok közé tartozik, amelyek arra szólítják fel az EU-t, hogy ne nyissa meg újra az orosz gázvezetékeket. Az északkelet-európai ország kijelentette, hogy az EU-nak nem szabad engednie, hogy az orosz energiától való függőség részévé váljon egy Ukrajnával kötött békemegállapodásnak, és rámutatott, hogy a gázáramlás helyreállítása nem lenne összhangban az EU céljával, miszerint 2027-ig fokozatosan megszünteti az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját.
„A történelem során láttuk már, hogy Oroszország fegyverként használja az energiát. Oroszország ezt többször is bizonyította – így a visszalépés semmilyen szempontból sem jó megoldás” – mondta Kadri Elias-Hindoalla, az észt külügyminisztérium szankciókért és stratégiai árukért felelős igazgatója a CNBC-nek.
Elias-Hindoalla szerint Európának már tanulnia kellett volna az orosz hadsereg 2008-as grúziai inváziójából, és hozzátette, hogy az ukrajnai háború megerősítette annak fontosságát, hogy az EU alternatív beszállítókat találjon és javítsa energiabiztonságát.
„Az álláspontunk világos: maximalizálnunk kell a szankciókat és a lehető legnagyobb mértékben korlátoznunk kell Oroszország energiaimportját” – mondta Elias-Hindoalla.
Míg az orosz és az ukrán külügyminisztérium nem válaszolt a CNBC megkeresésére, az Európai Bizottság saját részéről kijelentette, hogy „nem von párhuzamot” az orosz gáz újranyitása és az ukrajnai béketárgyalások között.
„Amikor eljön az ideje ezeknek a tárgyalásoknak, azok Ukrajnával együtt fognak történni, és nem erősítünk meg semmilyen kapcsolatot a gáztranzit, valamint a béketárgyalások között” – mondta Paula Pinho, az EU szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Pinho szerint az EU terve továbbra is az orosz gáz fokozatos kivezetése. Az unió tavaly év végén elfogadta az Oroszország elleni 15. szankciós csomagot, amelynek célja Moszkva katonai és ipari képességeinek további gyengítése.
Litvánia, amelyet a Szovjetunió 1990-ig megszállás alatt tartott, kijelentette, hogy az ukrajnai harcok befejezését Kijev teljes részvételével kell biztosítani. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ebben a hónapban az Associated Pressnek adott interjújában hangsúlyozta ezt az üzenetet, figyelmeztetve, hogy „nagyon veszélyes” lenne, ha Kijevet kihagynák az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalásokból a háború befejezéséről.
Donald Trump amerikai elnök január 23-án a davosi Világgazdasági Fórumon tartott virtuális beszédében kijelentette, hogy találkozni szeretne Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megtalálják a háború befejezésének módját.
Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter szerint a béke orosz gázfüggőség révén történő elérése kétségkívül a világ egyik legrosszabb ötlete. „Az e katasztrofális politika visszaállítására vonatkozó javaslat nem más, mint az ártatlan áldozatok sírjainak meggyalázása” – írta Landsbergis január 30-án egy közösségi média bejegyzésében.
Gitanas Nausėda litván elnök még az ukrajnai háború befejezése esetén is arra figyelmeztetett, hogy országa földrajzi elhelyezkedése miatt kiszolgáltatottá válhat egy szélesebb körű konfliktusnak. Az ország 2,8 milliós lakossággal határos Oroszország kalinyingrádi exklávéjával nyugaton és Moszkva szövetségesével, Fehéroroszországgal keleten.
Oroszország Európába irányuló gázexportja Ukrajnán keresztül 2025 elején leállt, ezzel véget vetve Moszkva évtizedekig tartó uralmának a régió energiapiacai felett Zelenszkij akkor azt mondta, hogy az orosz gáztranzit Európába történő leállítása „Moszkva egyik legnagyobb veresége” volt, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy növelje a térségbe irányuló gázellátást.
Oroszország eközben arra figyelmeztetett, hogy az ellátási változás leginkább az EU országainak fog ártani. Moszkva továbbra is képes gázt szállítani a Török Áramlat vezetéken keresztül, amely Oroszországot Magyarországgal, Szerbiával és Törökországgal köti össze.
Lengyelország, Ukrajna egyik leghűségesebb szövetségese, szintén felszólította az uniós országokat, hogy ne nyissák meg újra az orosz gázáramlásokat.
„Csak remélni tudom, hogy az európai vezetők tanulnak Oroszország Ukrajna elleni agressziójából, és soha nem hozzák meg azt a döntést, hogy újraindítják ennek a vezetéknek a működését” – mondta Andrzej Duda lengyel elnök a BBC-nek adott múlt havi interjújában. Duda a Északi Áramlat-1 gázvezetékre utalt, amely Oroszországot Észak-Németországgal köti össze a Balti-tengeren keresztül.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
