Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak Oroszországgal és Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja szerint az előző adminisztráció által múlt hónapban bevezetett, az orosz olajkitermelést és -exportot célba vevő szankciókat törvényhozási úton tovább erősíthetik – írja az Energy Intelligence.
A fenyegetések megvalósulásának esélye meglehetősen magasnak tűnik, mivel a felek álláspontja távol áll egymástól. Szergej Rjabkov orosz külgyminiszter-helyettes ezen a héten ismételte meg, hogy „a ultimátumok nyelve” nem fog működni Moszkvával szemben. Oroszország nem fogad el semmilyen „nagy ígéretet” a „nyilvánvalóan teljesíthetetlen követelmények” elfogadásáért cserébe – mondta.
A másik félnek meg kell értenie, hogy szükséges eltávolítani azokat az „alapvető okokat”, amelyek Moszkvát katonai művelet megindítására kényszerítették Ukrajnában – mondta Rjabkov egy február 10-i sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy Moszkva jelenleg nem lát gyakorlati változásokat „Washington ukrajnai konfliktusra vonatkozó irányvonalában”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Trump február 12-én telefonbeszélgetést folytattak, amely során megegyeztek egy kétoldalú találkozó előkészítéséről. Putyin meghívta Trumpot Moszkvába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Trump február 12-én telefonbeszélgetést folytattak, amely során megegyeztek egy kétoldalú találkozó előkészítéséről. (Fotó: The White House)
Oroszország álláspontjához való ragaszkodásának költsége jelentős lehet. Az oroszországi Makrogazdasági Elemzések és Rövidtávú Előrejelzések Központja (CMASF) – egy nonprofit szervezet, amelynek kutatásait az orosz kormány is használja – a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az eddig bevezetett szankciók és Trump olajtermelési tervei súlyos következményekkel járhatnak az ország gazdaságára nézve a következő két évben.
A CMASF szerint az orosz nyersolaj- és kőolajtermék-export idén 30 millió tonnával (napi 600 000 hordóval), 2026-ban 43 millió tonnával, 2027-ben pedig 35 millió tonnával csökkenhet az Egyesült Államok január 10-én bevezetett szankciói következtében. A nyersolaj és termékek összes exportja 2024-ben mintegy 370 millió tonna volt, amelynek közel kétharmada nyersolajból állt.
A becsült visszaesés az alapeseti forgatókönyv szintjeihez képest értendő, amely nem vette figyelembe a legújabb amerikai szankciókat, és nem számolt „az általános gazdasági feltételek jelentős romlásával” sem. Ez inkább az állami és magánberuházások ösztönzésének, a pénzügyi stabilitás fenntartásának és a „monetáris politika enyhe lazulásának” feltételezésén alapult az év közepétől.
A szankciós forgatókönyv szerint az orosz Ural nyersolaj exportkeverékének ára hordónként 7 dollárral alacsonyabb lehet a gyengébb globális árak és az orosz olajra vonatkozó nagyobb árengedmények miatt. Ennek eredményeként az exportbevételek évente mintegy 50 milliárd dollárral csökkennének – 47 milliárd dollárral 2025-ben, 57 milliárd dollárral 2026-ban és 52 milliárd dollárral 2027-ben –, ami tovább gyengítené a nemzeti valutát.
Az amerikai dollár árfolyama 2027-re elérheti a 132,3 rubelt az alapeseti 109,4 rubellel szemben, ami magasabb inflációhoz és az Orosz Központi Bank refinanszírozási kamatlábának emelkedéséhez vezethet, amely elérheti a 23%-ot. Jelenleg 21%-on áll, és az év második felében várták a csökkentését.
A CMASF szerint az üzemanyag- és energiaágazat pénzügyi helyzete romlani fog az alacsonyabb exportbevételek és a szigorúbb monetáris politika következtében, ami csökkenti a beruházásokat a tartós eszközökbe.
A GDP növekedése a szankciós forgatókönyv szerint 2025-ben nem haladja meg az 1,4%-ot, 2026-ban pedig az 1,5%-ot, míg az alapeseti forgatókönyv szerint ugyanezekben az években 1,8% és 1,9% lenne. A CMASF szerint 2027-ben mindkét forgatókönyvben 2%-os növekedés várható, ami azt jelentheti, hogy a szankciók hatása két év alatt kiegyenlítődik.
Oroszország GDP-je 2024-ben 4,1%-kal nőtt, jelentette be Mihail Misusztyin miniszterelnök Putyinnak a múlt héten. Hozzátette, hogy az idei növekedés alacsonyabb lesz, de nem pontosította a mértékét. A Központi Bank előrejelzése szerint a GDP növekedése idén 0,5%-1,5% között lesz.
Pavel Szorokin, Oroszország energiaügyi miniszterhelyettese ugyanakkor a héten az Indiai Energia Hét keretein belül azt mondta, még túl korai lenne értékelni a legújabb amerikai szankciók hatását.
A Price Index Center (PIC) orosz elemzői szintén alacsonyabb olajbevételt várnak az állami költségvetésben idén, mivel az átlagos ár, amelyet Moszkva az adószámításokhoz használ, 64,84 dollárra csökken hordónként a 2024-es 67,85 dollárról, majd 2026-ban 64 dollárra esik a gyengébb világpiaci árak és a globális gazdasági lassulás miatt. Oroszország költségvetése jelenleg 69,70 dolláros Urals árra épül.
Néhány adóváltoztatás nem biztos, hogy elegendő lesz a várható csökkenés enyhítésére.
2025 januárjától Moszkva módosította az olaj átlagárának számítási módját az adózási célokra. Az ár mostantól a Balti-tenger primorszki és a Fekete-tenger novorosszijszki kikötőjében mért Ural ár, valamint az Ohotszki-tenger kozminói kikötőjében mért Kelet-Szibéria–Csendes-óceán (Espo) típusú nyersolaj keveréke alapján számítandó, ahol az első kettő súlya 0,78, a harmadiké pedig 0,22.
A PIC előrejelzése szerint a változások 2025-ben további 38 milliárd rubel (jelenlegi árfolyamon 398 millió dollár) bevételt hozhatnak a költségvetésnek. Az Espo általában magasabb áron forog, mint az Ural, és az Espo beépítése az árképzésbe átlagosan 10%-kal növelheti a bányajáradék befizetéseket hordónként.
Az orosz olaj- és gázbevételek januárban összesen 789 milliárd rubelt (8 milliárd dollárt) tettek ki, ami alig változott a decemberi 790 milliárd rubelhez képest, de éves szinten majdnem 17%-os növekedést mutatott.
A bányajáradék-bevételek januárban kissé emelkedtek az olaj, gáz és gázkondenzátum esetében, de a finomítóknak történő kifizetések havi szinten több mint 12%-kal nőttek. Moszkva olyan adóváltozásokat hagyott jóvá, amelyek 2025-ben csökkentik a finomítók számára fizetendő összegeket.
Kiemelt kép forrása: X / President of Russia
S.Rita
