Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) szerint az EU ipara a CO2-kibocsátások egynegyedét csökkenthetné hőszivattyúk alkalmazásával – írja az Euronews.
Az ipari hőszivattyú egy energiahatékony berendezés, amely alacsonyabb hőmérsékletű forrásból von el hőt, majd magasabb hőmérsékletre emelve hasznosítja azt. Működése a hűtőközeg párologtatásán és sűrítésén alapul: a rendszer hőt vesz fel egy külső közegből, a kompresszor megnöveli annak hőmérsékletét, majd a hőcserélőn keresztül továbbadja azt fűtési rendszereknek vagy ipari folyamatoknak. Az ipari hőszivattyúk csökkentik az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást, különösen megújuló energiaforrásokkal kombinálva, ezért egyre elterjedtebbek a fenntartható ipari megoldások között.
A jelenleg elérhető hőszivattyú-technológia teljes kiterjesztése esetén az ipari folyamatokhoz szükséges hőenergia 37 százalékát biztosíthatná. Ez az átalakulás évente legfeljebb 146 millió tonna CO2-megtakarítást eredményezne, ami az európai ipar jelenlegi kibocsátásának 24 százalékát teszi ki. Ez nagyobb megtakarítást jelentene, mint Csehország teljes éves kibocsátása.
„Európának versenyképes és fenntartható iparra van szüksége – és a nagyméretű hőszivattyúk kulcsszerepet játszanak ebben” – magyarázza Paul Kenny, az EHPA főigazgatója. „A technológia már most is megbízható hőt, költségmegtakarítást és megfizethető energiát biztosít olyan gyártási folyamatokban, mint a papírgyártás vagy a tésztakészítés, és ezt a szerepet tovább kell erősíteni.”
A hőszivattyúkat egyre több háztartásban is használják, de az iparban is előtérbe kerülhetnek. (Fotó: Canva)
Az EHPA szerint az európai ipar által felhasznált energia több mint 60 százaléka hő formájában hasznosul, amelynek 66 százaléka kifejezetten ipari folyamatokban keletkezik. Ennek az energiának közel 80 százaléka hagyományosan fosszilis tüzelőanyagokból származik. Jelenleg mindössze 3 százalék származik megújuló villamos energiából, és 11 százalék biomasszából.
Az ipari hőigény szén dioxid-mentesítése 2050-re kiemelt prioritás az EU kibocsátási céljainak teljesítése érdekében. Az ipari hőszivattyúk 200 °C-ig terjedő hőmérsékleteket képesek elérni, ami alkalmassá teszi őket az alacsonyabb hőmérsékletet igénylő folyamatokhoz. Az ipari hőenergia-igény 37 százaléka 200 °C alatti hőmérsékletet igénylő gyártási folyamatokból származik, mint a sörfőzés, a tejfeldolgozás és a papírgyártás.
Például a franciaországi Wepa Greenfield papírgyár hőszivattyút használ a papírpép szárítására. Egy részben a francia kormány által finanszírozott projekt során a 70 °C-os hulladékhőt 140 °C-ra emelik egy hőszivattyú segítségével, amely elegendő a papírpép szárításához.
Bár az EU lakossági és kereskedelmi épületeiben a fűtés 16 százaléka már hőszivattyúkból származik, nincs átfogó adat arról, hogy hány vállalat alkalmazza ezt az ipari folyamatokban.
Számos akadály gátolja a technológia elterjedését, köztük az alacsony ismertség és a magas kezdeti költségek. Szinte minden európai ország pénzügyi támogatást nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek ipari hőszivattyú beruházását tervezik. Az EHPA felmérése szerint az EU 24 tagállamában – Norvégiát és Svájcot is beleértve – különféle támogatási formák, például pályázatok, hitelek és adókedvezmények állnak rendelkezésre.
Az EU javasolt Ipari Szén Dioxid-mentesítést Gyorsító Törvénye célja az energiaigényes ipar gyorsabb szén dioxid-mentesítése. Az EHPA szerint a kutatásra, szabályozásra és információ megosztásra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
„Felhívjuk az Európai Bizottságot, hogy az ipari hőszivattyúk kiemelt szerepet kapjanak a jövőbeli tervekben és politikákban” – zárja Kenny.
Kiemelt kép: Canva
Devenyi Dalma
