Eredményeiket a Saskatchewani Egyetem Canadian Light Source nevű laboratóriumában végzett kísérletek során mutatták be, és rávilágítottak az anyag sokrétű felhasználási lehetőségeire – írja az Interesting Engineering.
A különleges anyag akár padlóburkolati rendszerekbe is beépíthető, lehetővé téve, hogy tiszta energiát termeljen, amikor rálépnek.
A kutatás vezetője, Erica Pensini szerint a technológia cipőbetétekbe is beépíthető, hogy adatokat szolgáltasson a viselő járásáról. Emellett az új fejlesztés alapjául szolgálhat egy mesterséges bőrrétegnek is, amelynek segítségével a robotok érzékelni tudnák a megfelelő nyomást például a beteg pulzusának ellenőrzéséhez.
„A szinkrotron egy fejlett mikroszkópként működik, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mikroszkopikus szinten figyeljük meg az anyag változásait. Amikor elektromos mezőkkel érintkeznek, láthatjuk, hogyan módosul az anyag kristályszerkezete.” – magyarázta Pensini.
A Guelph Egyetem docenseként Pensini és csapata felfedezte, hogy ez a „ragacs” különböző mikroszkopikus szerkezetekké tud átalakulni. Megfigyelték, hogy lehet szivacsos szerkezetű, rétegekben egymásra rakódhat, hasonlóan a lasagnához, vagy felvehet egy hatszögletű formát. Ez az átalakulási képesség új lehetőségeket nyithat meg a célzott gyógyszeradagolás területén.
„Képzeljük el, hogy ezt az anyagot egy gyógyszerkészítmény beborítására használjuk” – tette hozzá Pensini – „majd elektromos mezőt alkalmazunk a gyógyszer felszabadulásának kiváltására”.
A kutatócsoport prototípusa elsősorban természetes anyagokból áll, ami nagyfokú biokompatibilitást biztosít.
Összetételének 90%-át víz és olajsav alkotja – ez utóbbi az olívaolajban is megtalálható –, valamint aminosavak, amelyek a fehérjék alapvető építőkövei az emberi szervezetben.
„Olyan anyagot akartam létrehozni, amely teljesen biztonságos; olyat, amit gond nélkül a bőrömre kenhetnék” – mondta Pensini.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ezenkívül az anyag ígéretes lehetőségként merült fel az innovatív sebkötözők fejlesztésében, amelyek elősegíthetik a gyógyulást.
Pensini megjegyezte: „Az emberi test természetesen generál apró elektromos mezőket, hogy a gyógyuló sejteket a sérülésekhez vonzza. Egy olyan kötés kifejlesztésével, amely felerősíti ezt az elektromos mezőt, felgyorsíthatjuk a gyógyulási folyamatot. Az anyagot ráadásul aktiválhatja a test természetes mozgása és légzése is, tovább növelve hatékonyságát.”
Pensini és kollégái számos további lehetőséget vizsgálnak ennek a nyálkaszerű anyagnak a terápiás alkalmazására. A kutatócsoport különösen azt tanulmányozza, hogy a technológia hogyan segítheti elő az orvostudomány és a robotika fejlődését. A klinikai alkalmazásokon túl Pensini már saját, hétköznapi felhasználásra is gondol. Mivel szabadidejében sziklamászással foglalkozik, a kutató tervezi, hogy kipróbálja az anyagot kézkrémként. „Én akarok lenni az első tesztalany – miért is ne kezdeném magammal?” – viccelődött.
Bár az anyag még fejlesztés alatt áll, a kutatók bizakodóak a lehetőségeit illetően. Felfedezésük hatása messze túlmutathat az egyszerű érdekességeken, és olyan területeket érinthet, mint az energia-előállítás, az egészségügy és a robotika.
Ahogy a csapat folytatja kutatásait, ennek az anyagnak az izgalmas lehetőségei új megközelítéseket hozhatnak az energiahasznosítás és az orvosi technológia terén. A Guelph Egyetem ezen a területen végzett munkája jól példázza a kortárs kutatások innovatív szellemét, amely ötvözi a tudományt és a gyakorlati alkalmazásokat, hogy valós problémákra nyújtson megoldásokat. A további kísérletek valószínűleg még több felhasználási módot tárnak majd fel ehhez a forradalmi nyálkaszerű anyaghoz, amelyet a kíváncsiság és a tudományos kutatás hajt előre.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
