Az epizódban részletesen bemutatták a hidrogén színkódrendszerét, amely a különböző előállítási módokat jelöli. A zöld hidrogén, amelyet megújuló energiából állítanak elő, a legfenntarthatóbb megoldásnak számít, míg a szürke hidrogén fosszilis energiahordozókból készül, magas szén-dioxid-kibocsátással. A kék hidrogént hasonló eljárással állítják elő, mint a szürkét, azonban a folyamat során keletkező szén-dioxidot különböző technológiákkal begyűjtik és tárolják. A rózsaszín hidrogén atomenergia felhasználásával készül, a fehér hidrogént természetes módon, földalatti kőzetrétegekből nyerik ki, míg az arany hidrogén előállítása speciális baktériumtörzsek segítségével, biológiai úton történik.
Az adásban elhangzott, hogy az ipari szereplők, köztük a MOL is, egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetbarát alternatívákra.
A hidrogén nem csupán az energiatermelésben, hanem a kőolajfinomításban is nélkülözhetetlen. Mérő Tamás rámutatott, hogy a finomítók folyamatai szorosan összefonódnak a hidrogénfogyasztással, és ha az ellátás megszakadna, az komoly gazdasági kockázatokat jelentene. A MOL jelenleg szürke hidrogént használ, de a cél a fenntarthatóbb termelés bevezetése, amelyhez hozzájárulhatnak a megújuló energiás beruházások, mint amilyen a ballószögi napelempark.
A közlekedés területén a hidrogénhajtás új perspektívákat nyithat. A szakértők szerint a hidrogén üzemanyagcellás járművek környezetbarát megoldást jelenthetnek, de az infrastruktúra fejletlensége akadályt jelent a széles körű elterjedésben.
Mérő Tamás személyes tapasztalata is ezt támasztja alá: amikor hidrogénmeghajtású autót használt, a töltőállomások szűkös elérhetősége miatt folyamatos tervezést igényelt a mindennapi közlekedése.
Nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap a hidrogénalapú mobilitás. Németországban már működnek hidrogénes vonatok, Kínában pedig a technológia fejlesztésére és gyorsabb vonatok létrehozására helyezik a hangsúlyt.
Az innovációk mellett nagy események is hozzájárulnak a hidrogén elterjedéséhez: a 2020-as tokiói olimpián hidrogénes buszok és személygépkocsik is szerepet kaptak, demonstrálva a technológia jövőjét.
A MOL Talks podcast vendégei egyetértettek abban, hogy a hidrogénes átállás legnagyobb akadálya jelenleg a magas előállítási költség. Tóth Kornél hangsúlyozta, hogy az energiaátmenet sosem volt annyira gyors, mint amilyen most kellene legyen, és ez komoly gazdasági és szabályozási kihívásokat vet fel. Az ipari szereplők, egyetemek és kormányzati szervek összefogására van szükség, hogy a technológia versenyképes és elérhető legyen. A hidrogénalapú jövő felé vezető út hosszú, de a fejlesztések és a piaci trendek arra utalnak, hogy a hidrogénnek komoly szerepe lehet a fenntartható energiaellátásban.
A cikk elkészítését az MOL Magyarország támogatta.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
