Az Európai Unió ebben az évben terveket dolgoz ki a klímaváltozás súlyosbította vízhiány és aszály kezelésére, valamint a mezőgazdaság, a szennyezés és a terjeszkedő városok által a vízkészletekre gyakorolt fokozott nyomás csökkentésére.
A jelentés részleges javulásokról is beszámolt – például a tavak növényvilága terén –, ezek azonban nem voltak elegendőek a víztestek általános állapotának helyreállításához. Kedvezőbb a helyzet a felszín alatti víztestek esetében: ezek 86%-a jó vegyi minősítést kapott. Az adatok szerint azonban a mezőgazdasági eredetű nitrátok sok uniós országban szennyezik a felszín alatti vizeket.
Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa a Reutersnek adott interjújában kiemelte a vízvédelem fontosságát.
A probléma kezelése politikai kihívást jelent – már csak azért is, mert a mezőgazdaság vízfelhasználásra gyakorolt jelentős hatásának visszaszorításáról van szó. Az öntözés, valamint a műtrágyából származó nitrátok mezőkről való bemosódása különösen nagy terhelést jelent a vízkészletekre. A gazdák Európa-szerte politikai befolyásukat kihasználva tavaly hónapokon át tartó, helyenként erőszakba torkolló tüntetéseket szerveztek az uniós szabályok ellen. Ennek hatására Brüsszel néhány környezetvédelmi intézkedést visszavont.
A Bizottság közlése szerint radikálisabb lépésekre van szükség a nitrátok szennyezésének kezelésére, ugyanakkor elismerte, hogy ezek politikailag nehézkesen elfogadtathatók. Mivel a legtöbb ország várhatóan nem teljesíti az EU azon célját, hogy 2027-re minden felszíni víz jó állapotba kerüljön, a cselekvés elmulasztása jogi lépésekhez vezethet. Hollandiát már most bírósági határozat kötelezi a nitrogénszennyezés drasztikus csökkentésére, amely rontja a vizek minőségét.
Elképzelhető, hogy az EU következő költségvetési ciklusában több forrást különít el a vízkészletek tisztítására – noha ezek az igények versenyben állnak a tagállamok védelmi és ipari kiadásokra vonatkozó többletköveteléseivel.
Kiemelt kép: Unsplash