Magyarország számára a kőolajimport alapvetően három fő csatornán keresztül valósul meg: a Barátság Kőolajvezeték orosz forrásból, a horvát Janaf vezetéken keresztül érkező tengeri olaj, valamint a belföldi kitermelés révén. Az orosz olajellátás az uniós szankciók és az időszakos korlátozások miatt egyre bizonytalanabbá válik, míg a horvát útvonal az európai szinten is magas tranzitdíjak miatt jelentős költségnövekedést jelent a MOL számára.
A MOL jelezte, hogy bár az új szerződés biztosítja a szállítási útvonalat, a vállalat inkább egy hosszabb távú, stabil megállapodást részesített volna előnyben. Az egyezség ráadásul lényegesen magasabb áron köttetett meg, mint az európai átlag, ami tovább növeli az energiaellátás költségeit.
A vállalat kifejtette, hogy a térség ellátásbiztonságát egy hosszabb távú szerződés erősítette volna meg, és remélik, hogy a Janaf hamarosan megvalósítja a régóta tervezett fejlesztéseit, amelyek lehetővé tennék a folyamatos és nagy volumenű szállítást az Adria-vezetéken keresztül.
A MOL számára kiemelten fontos, hogy minden elérhető szállítási lehetőséget fenntartsanak, hiszen Magyarország, Szlovákia és Csehország tengeri kikötővel nem rendelkezik, így az alternatív beszerzési útvonalak létfontosságúak az energiaellátás szempontjából. A Janaf fejlesztései ezen országok számára is jelentős előnyökkel járhatnának.
Mint a Telex is írja, a MOL és a Janaf közötti üzleti viszony nem mentes a feszültségektől. Az elmúlt évek során többször felmerültek árviták, különösen 2023-ban, amikor a horvát fél drasztikusan megemelte a tranzitdíjakat. A MOL akkor is kifogásolta a döntést, de – ahogy most is – a folyamatos ellátás érdekében kénytelen volt elfogadni a feltételeket.
Kiemelt kép: MOL
NRGreport
