Az éghajlatváltozás világszerte minden eddiginél gyorsabb gleccserolvadást okoz, állapította meg egy új tanulmány. A jégtömegek 2000 óta átlagosan több mint 5 százalékkal zsugorodtak, és az elmúlt évtizedben ez a folyamat felgyorsult.
A tudósok már régóta tudják, hogy a gleccserek – az ember okozta éghajlatváltozás jelzői – egyre gyorsabban olvadnak. Azonban ez az új tanulmány, amely a Nature folyóiratban jelent meg, különböző kutatási eredményeket összegezve a legátfogóbb képet nyújtja a problémáról.
„Azok a régiók, amelyek időtlen idők óta gleccserekkel rendelkeztek, elveszítik a jégikonokat” – mondja Tyler Sutterley, a Washingtoni Egyetem Poláris Tudományok Központjának vezető kutatója. Sutterley az egyik szerzője annak a globális kutatói együttműködésnek, amely a Glacier Mass Balance Intercomparison Exercise (GlaMBIE) néven ismert.
A példa nélküli gleccserolvadás számos katasztrófához vezet, magyarázza a GlaMBIE csapata, amit az EuroNews is taglalt. Emberek millióinak veszélyezteti az édesvízforrásait és látványosan emeli a tengerszintet, ami szintén katasztrofális következményekkel jár.
A gleccserek olvadásának üteme egyre gyorsul. (Fotó: Canva)
A 21. század kezdete óta a gleccserek több mint 6500 milliárd tonna (azaz 5 százaléknyi) jeget veszítettek – ez évente nagyjából 270 milliárd tonnát jelent. Hogy ezt perspektívába helyezzük, a tanulmány vezető szerzője, Michael Zemp elmondta a BBC Newsnak, hogy 270 milliárd tonna jég egyenértékű az egész világ népességének 30 évi vízfogyasztásával, feltételezve, hogy minden ember napi három litert használ.
Ahogy az üvegházhatású gázok kibocsátása növekszik, az olvadási folyamat felgyorsul. A kutatók megállapították, hogy 2000 és 2011 között a jégfolyamok évente átlagosan 231 milliárd tonna jeget veszítettek. Ez az olvadási ütem 2012 és 2023 között 314 milliárd tonnára nőtt évente, ami több mint egyharmados gyorsulást jelent. 2023-ban rekord mértékű, körülbelül 548 milliárd tonnás jégveszteség történt.
A gleccserek tömegvesztesége körülbelül 18 százalékkal nagyobb, mint a grönlandi jégtakaróé, és több mint kétszerese az antarktiszi jégtakaró veszteségének, jegyzik meg a kutatók. Az Alpok veszíti el leggyorsabban a gleccsereit: 2000 óta közel 40 százalékuk eltűnt. A Közel-Kelet, Új-Zéland és Észak-Amerika nyugati területei szintén több mint 20 százalékos gleccsercsökkenést szenvedtek el.
A közel 7 billió tonna gleccserjég olvadása 2000 óta közel 2 centiméterrel emelte meg a tengerszintet. Ezzel a gleccserolvadás a második legnagyobb tényező a tengerszint-emelkedésben, közvetlenül az óceánok melegedése miatti víztérfogat-növekedés után, amelynek katasztrofális következményei lehetnek.
„Minden egyes centiméteres tengerszint-emelkedés évente további 2 millió embert tesz ki áradásoknak bolygónk valamely részén” – mondta Andy Shepherd professzor, az Egyesült Királyság Northumbriai Egyetemének Földrajzi és Környezettudományi Tanszékének vezetője a BBC-nek.
A NASA adatai szerint a globális tengerszint 1992 óta már több mint 10 centiméterrel emelkedett, és a következő évtizedekben még gyorsabb növekedés várható.
A „beépült” éghajlatváltozás miatt a gleccserek az elkövetkező években továbbra is olvadni fognak. Még akkor is, ha az emberiség ambiciózusabb lépéseket tesz a globális felmelegedés lassítására, mivel a gleccserek lassan reagálnak a klímaváltozásra.
Az emberiség klímaválságra adott válaszai a jövőben is óriási hatással lesznek a gleccserek fennmaradására. A tanulmány szerint a klímavédelmi intézkedések jelenthetik a különbséget aközött, hogy a világ gleccserjégének egynegyedét vagy közel felét veszítjük el, ha a jelenlegi kibocsátási ütem folytatódik.
„Minden egyes tized foknyi elkerült melegedés megmenthet néhány gleccsert, és megóvhat minket számos káros következménytől” – teszi hozzá Prof. Zemp.
Kiemelt kép: Canva
Devenyi Dalma
