A szél- és napenergiával ellentétben az óceánenergia folyamatos és kiszámítható energiatermelést biztosít, ami értékes eszközzé teszi a stabil, szén-dioxid-mentes villamosenergia-hálózat kialakításában. Rémi Gruet, az Ocean Energy Europe vezérigazgatója az Innovation News Network-nek adott interjújában tárta fel az európai óceánenergia-szektor lehetőségeit, kihívásait és jövőjét.
Az interjúból tisztán kitűnik, hogy bár az ágazat ígéretes, számos kihívással kell szembenéznie, például a befektetések biztosítása és az összetett engedélyezési folyamatok kezelése terén. Az európai finanszírozás kulcsfontosságú kezdőtámogatást nyújtott, azonban az óceánenergia teljes körű kereskedelmi bevezetéséhez erősebb elköteleződésre van szükség mind a politikai döntéshozók, mind a magánbefektetők részéről. Eközben az Egyesült Államok és Kína versenye fokozódik, ami arra készteti Európát, hogy gyorsan cselekedjen, ha meg akarja őrizni vezető szerepét ezen a területen.
Gruet, aki hosszú évek óta az ágazat fejlesztéséért dolgozik, értékes betekintést nyújt abba, hogy miként lehet iparosítani az óceánenergiát, vonzóvá tenni a befektetők számára, és biztosítani, hogy Európa továbbra is az iparág élvonalában maradjon.
A legnagyobb lehetőség egy új gazdasági ágazat létrehozásában és iparosításában rejlik, amely az óceánenergián, elsősorban a hullám- és árapály-energián alapul. Ezt az ágazatot Európában fejlesztik, és az eddig telepített berendezések 100%-ban európai tartalommal rendelkeznek. Az iparág magasabb szintre emelése akár 100 gigawatt kapacitást is eredményezhet, és körülbelül 400000 munkahelyet teremthet az EU gazdaságában, beleértve az exportlehetőségeket is.
Ez az iparág az EU villamosenergia-termelésének 10%-át biztosíthatná egy olyan megújuló energiaforrásból, amely kiegészíti a szél- és napenergiát, hiszen eltérő időpontokban termel energiát. Ezáltal az óceánenergia értékes kiegészítője lehet Európa energiahálózatának, jelentős gazdasági lehetőségeket teremtve a tagállamok számára.
Az óceánenergia jelenlegi költségszintje kedvezőbb, mint a szél- és napenergia volt hasonló fejlettségi szakaszában. Ennek oka, hogy tanultunk az offshore szélenergia tapasztalataiból, így az előiparosítási fázist alacsonyabb költséggel érhetjük el. Jelenleg az óceánenergia technológiái hasonló költségszinten vannak, mint a lebegő szélerőművek.
Az offshore szélerőművekhez hasonlóan az óceánenergia technológiája is acélból, cementből, epoxigyantából és elektromos berendezésekből épül fel. Az alapvető különbség az, hogy míg a szélturbinák levegőben működnek, addig az árapály- és hullámenergia-eszközök vízben üzemelnek. Az árapályenergia különösen hasonlít a szélenergiára, míg a hullámenergia eltérő, de hasonlóan skálázható.
Ahhoz, hogy egy szénerőművel azonos teljesítményt érjünk el, nagy számú óceánenergia-eszközre van szükség. Ez azonban előnyös, mivel a tömeggyártás lehetővé teszi a szabványosítást, az automatizálást és a méretgazdaságosságot, ami jelentős költségcsökkentést tesz lehetővé.
A legnagyobb akadály továbbra is a finanszírozás. Az innovatív technológiák kezdeti szakaszukban drágábbak.
Egy prototípus fejlesztése és telepítése 5–20 millió euróba kerülhet, ami jelentős beruházást igényel.
A közpénzek kulcsszerepet játszottak a szél- és napenergia támogatásában, és ugyanerre van szükség az óceánenergia esetében is. A tagállamok támogathatják az iparágat bevételtámogatási rendszerekkel, amelyek csökkentik a kezdeti költségek és a piaci versenyképesség közötti szakadékot.
Az Egyesült Államok és Kína jelentős összegeket fektet be az óceánenergiába. Az elmúlt öt évben az USA több mint félmilliárd eurót költött az árapály- és hullámenergiára – kétszer annyit, mint Európa. Kína hasonlóan agresszív stratégiát követ.
Európa technológiai előnyben van, de ha nem iparosít most, öt éven belül elveszítheti vezető szerepét. Az Egyesült Államok például 140 millió eurós támogatási rendszert indított, amely kifejezetten európai cégek bevonzására irányul. A megoldás az azonnali iparosítás – csak így őrizhetjük meg Európa vezető szerepét az óceánenergia területén.
A legnagyobb kihívás a szükséges finanszírozás biztosítása. Mint minden innovatív ágazat, az óceánenergia is pénzügyi támogatásra szorul a kereskedelmi bevezetés eléréséhez. Jelenleg erős európai szintű finanszírozás áll rendelkezésre, de további támogatásra van szükség a tagállamok részéről is, hogy magánbefektetőket vonzzon. Végső soron az ágazat nem tartható fenn kizárólag közpénzekből – a sikeres felfuttatáshoz magánberuházásokra is szükség van.
Kiemelt kép: Unsplash