A a két magyar kutató által is jegyzett tanulmány – amely nemrégiben a Nature Scientific Reports-ban jelent meg -, rámutatott, hogy a botok kulcsszerepet játszanak az online diskurzusok formálásában. A kutatást Linda Li, Vásárhelyi Orsolya és Vedres Balázs végezte, melynek során a 2019-es klímatüntetések különböző hullámai alatt zajló közösségimédia-aktivitást elemezte az X (korábban Twitter) platformon.
A kutatás célja az volt, hogy bemutassa milyen különbségek mutatkoznak a botokkal közvetlen interakcióba lépő aktivisták és azok között, akik csak látják, de nem reagálnak ezekre az automatizált üzenetekre.
A bot-ember interakciók hatásainak vizsgálata különösen a tweetelési aktivitásra és hangulatra összpontosítva zajlott. Az Extinction Rebellion (XR) pedig a legnagyobb ismertségű online aktivista csoport, így megfelelő mennyiségű kutatási anyagot biztosított a csoportnak a munkához.
Az éghajlatváltozás kérdéskörét vizsgálva megállapítható, hogy az algoritmikus fenyegetések mélyreható következményekkel járhatnak a közjóról való társadalmi vélekedés ügyében.
Megállapították, hogy a téma rendkívül kitartó, aktív és elkötelezett résztvevőket vonz, ugyanakkor jelentős bot-tevékenységről is beszámoltak a szférában. Az eddigi eredményekkel szemben azt is alátámasztották, hogy a botok mára olyannyira elterjedtek, hogy valószínűtlen, hogy egy aktív X felhasználó ne találkozzon online legalább egyel.
A tanulmány szerint az automatizált botokkal való interakciók következetesen a hangulat romlásához vezettek, különösen azok körében, akik kezdetben támogatták vagy semlegesek voltak a klímaaktivizmussal szemben. Ugyanakkor, bár a botok hatással voltak a közvélekedésre, nem csökkentették az aktivisták általános elkötelezettségi szintjét.
A kutatók szerint az emberek és a botok közötti információáramlás mennyisége, intenzitása, iránya és hangulata erősen témafüggő. A különböző témákkal kapcsolatos aktivitás időszakosan meredeken megnőtt, majd hirtelen csökkent. Ez a fluktuáció információs kaszkádokat eredményezett, amelyek akkor jönnek létre, amikor a felhasználók követik más egyének viselkedését a közösségi hálózatokon (pl. ugyanazon üzenet újratweetelése).
1. Ábra – Az emberek és botok közötti információáramlás. Az irányok és a botok által retweetelt tweetek mennyisége.
Ezek az eredmények jelentős társadalmi következményekkel bírnak. A botok képesek manipulálni a közvéleményt és visszavetni a társadalmi mozgalmak támogatottságát. Különösen a politikai „astroturfing” botok erősítik fel az emberi kommunikációt, míg a más típusúak inkább visszaszorítják azt.
Ahogy az automatizált és emberi tevékenység közötti határ egyre inkább elmosódik, úgy nő az aggodalom a dezinformáció és a manipulált közvélemény terjedése miatt.
A botok befolyásának mérséklése érdekében a kutatók szerint jobb detektálási módszerekre és szabályozási intézkedésekre lenne szükség. A közösségimédia-platformoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra, ha az automatizált fiókokról van szó, eközben pedig nyilvános figyelemfelhívó kampányokkal segíthetnének a felhasználóknak abban, hogy megtanulják kritikusabban értékelni az online tartalmakat.
A kutatások jövőbeli fókuszában annak vizsgálata áll, hogy a szociális botok hogyan befolyásolják az online közösségi struktúrákat, hogy mélyebben megértsék hatásukat a digitális aktivizmusra.
Kiemelt kép: Unsplash
NRGreport
