Ugyanezt a kérdést tette fel a CleanTechinca is, akik alaposan kielemezték a japán gyártó stratégiájának múltját, jelenét és a jövő lehetséges forgatókönyveit is. Kezdjük a pozitívumokkal.
Az Egyesült Államokban a Toyota hibrid stratégiája kiemelkedik a mezőnyből . Az elektromos autók elterjedtsége itt növekszik, de még mindig messze elmarad Kínától és Európától. Zachary Shahan legutóbbi frissítése szerint 2024 harmadik negyedévében az autóeladások mindössze 7%-át tették ki az elektromos járművek az Egyesült Államokban. Az okok mögött leginkább az áll, hogy a relatíve alacsony hatótávolság, a hiányos töltési infrastruktúra és az elektromos autók magasabb ára elijeszti az amerikai vásárlókat.
Ezzel szemben a Toyota hibridjei, mint például a RAV4 Hybrid és a Corolla Hybrid, meggyőző középutat kínálnak: alacsonyabb károsanyag-kibocsátás a teljes villamosításra való átállás nélkül.
A bizonytalan, „EV-szkeptikus” fogyasztói környezetben a hibridek még évekig relevánsak maradhatnak. A Toyota számára a hibridek iránti elkötelezettség az Egyesült Államokban egy olyan stabil bázisnak tűnik, ami még mindig komoly bevételeket fog termelni a Toyotának.
A Toyota évekkel ezelőtt nem szállt fel az EV-vonatra, és inkább a hibridek gyártására koncentrált. (Fotó: Toyota)
A Toyota a hibridekre való összpontosítást az éghajlatvédelem szempontjából is előnyösnek tartja, és itt is komoly érvek szólnak mellette – legalábbis egyelőre. Mivel az akkumulátor-készletek még mindig korlátozottak, a Toyota szerint okosabb több hibridet építeni, amelyek mindegyike körülbelül 30%-kal csökkenti a kibocsátást, mint egyetlen teljes elektromos autó.
Konkrét számokban nézve: Egy elektromos autóhoz szükséges akkumulátor az 50 hibrid autó gyártásának megfelelő mennyiségnek felel meg. Ez az 50 hibrid együttesen pedig több szén-dioxidot és üzemanyag-felhasználást tudna csökkenteni, mint az az egyetlen elektromos autó – különösen rövid távon.
A japán gyártó részéről ez egy igencsak racionális stratégia, hiszen a jelenlegi, rövid távú akkumulátor-korlátok miatt gazdaságilag és környezetvédelem szempontjából is ez tűnik a leginkább logikus lépésnek.
Az akkumulátor-termelés ugyan felfutóban van, de még nem értünk el arra a pontra, hogy az EV-k akadálytalanul eláraszthassák a piacot. A hibridek tehát praktikus módon már most több járműre oszthatják el a kibocsátáscsökkentést, mint amiről az elektromos autók csak álmodnak.
A Toyota hibrid-első megközelítés azonban nem egy csodafegyver. Miközben egyértelmű erősségei vannak, különösen az Egyesült Államokban és a rövid távú éghajlati célok elérése érdekében, más piacokon és hosszabb távon kezd repedezni.
Kína minden kétséget kizáróan a világ legnagyobb elektromos autó-piaca, ami a tavaly decemberi autóeladásaikból is világosan látszik.
A 2024-es év utolsó hónapjában az összes eladott autó 53%-a plug-in hibrid volt, 29% pedig teljesen elektromos. A kínai piac trendjeiből pedig az következik, hogy elképesztő módon nő az igény ezekre a típusokra.
Ebben a kínai kormány ösztönző erejének is óriási szerepe volt, illetve persze annak is, hogy a drága Teslák után megjelentek a piacon a szélesebb rétegek számára is elérhető, megfizethetőbb kínai elektromos autók. Ezek közül az első természetesen a BYD, ami igyekszik, hogy ne csak Kínát, hanem a globális EV-piacot is meghódítsa.
Ami pedig a Toyotát illeti, a kínai piacon igencsak erőteljes lemaradásban van az előbb említett versenytársakkal szemben. Illetve maga a kínai piac is dinamikusan változik, a klasszikus hidrid autók helyett – amiben a Toyota nagyon erős – a vásárlók nagyrésze már inkább a plug-in vagy tisztán elektromos modellek felé fordul.
Bár a Prius továbbra is népszerű az országban, de a számokból is jól látszik, hogy nem meg sem tudja közelíteni eladásokban a BYD-t, de még a Teslát sem. A Toyota eladásai Kínában 7%-kal estek vissza 2024-ben, és valószínűleg továbbra is veszíteni fog részesedéséből a piaci igények változása miatt, így a Toyota hibridekre való összpontosítása hibás lépésnek tűnik hosszú távon – Kínában legalábbis biztosan.
Európa egy másik problémás pont. Az Európai Unió terve, hogy 2035-ig betiltja az új benzin- és dízelüzemű autók használatát, és az elektromos autókra való tömeges átállást ösztönzi. Például Norvégiában az új autók értékesítésének már most is több mint 96%-át teszik ki a tisztán elektromos autók, és az egész európai piacot figyelembe véve a plug-in értékesítések elérték a 23%-ot, a BEV-é pedig a 16%-ot.
A hibridek jelenleg ott tudnak labdába rúgni, ahol a töltőhálózat-infrastruktúra nem elég kielégítő a piac átállásához.
A kínai versenytársak rengeteg nagyszerű elektromos járművet hoznak, az európai összeszerelő üzemek pedig csak még nagyobb segítséget tudnak majd nyújtani a kínai elektromos autók robbanásszerű elterjedéséhez. A Toyota azt kockáztatja, hogy lemarad a hibridekre fókuszáló autókínálatával, ami néhány évvel ezelőtt még egy nagyon is fenntartható és ésszerű lépésnek tűnt, de a mai Európában már kezd egyre inkább elavultabbá válni.
Sokan azt hitték, hogy az olyan feltörekvő piacok, mint Délkelet-Ázsia, Dél-Amerika és Afrika, vagy a kevésbé EV-kompatibilis régiók, mint Ausztrália, utolsóként fognak komolyan vehető elektromos autó-piacokká válni. Ehhez képest ezek a modellek a vártnál gyorsabban terjednek. Sok ilyen régióban a benzinüzemű autók a legtöbbek számára elérhetetlenek, és az utakat a motorkerékpárok uralják. De ahogy az elektromos autók ára csökken, és a kínai export az alacsony vámkorlátok miatt növekszik, az olcsóbb akkumulátoroknak és a helyi gyártásnak köszönhetően igencsak komoly vetélytársává váltak a motorkerékpároknak.
Vagyis könnyen lehet, hogy az autópiac nem egyik lépésről a másikra változik, – leváltva a benzineseket előszőr hibridekre – hanem egyből kettőt ugorva a tisztán elektromos autók felé veszi az irányt. És lehet, hogy a Toyota hibrid stratégiája nem elég rugalmas ahhoz, hogy lépést tartson ezzel a váltással.
De akkor most végülis rossz döntést hozott a Toyota, hogy a hibrideket helyezte előtérbe? Még ezt sem lehet egyértelműen kijelenteni. Az Egyesült Államokban, ahol az elektromos autók bevezetése egy lassú folyamat, amit nemcsak a fogyasztói szkepticizmus, de a politika is akadályozhat, a hibridek okos döntésnek számítanak és stabil bázist jelenthetnek még egy darabig a Toyotának. Rövid távon még több károsanyag-kibocsátást is csökkenthetnek, mivel az akkumulátorokhoz való hozzáférés korlátozott.
Kínában és Európában azonban, ahol az EV-k egyre nagyobb teret hódítanak, a Toyota lemaradásban van, ahogyan a feltörekvő piacokon is meglepő gyorsasággal nő a kereslet a tisztán elektromos modellek iránt.
Összességében tehát a Toyota stratégiája sikeres volt a piacok egy részén, de ha nem szeretnének teljesen hoppon maradni, lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodniuk a paradigmaváltásban.
Kiemelt kép forrása: Toyota
S.Rita
