A mikroműanyagoknak kitett baktériumok ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben – állapította meg egy új tanulmány az Euronews információi szerint. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan reagálnak a baktériumok, amikor különböző koncentrációjú mikroműanyagoknak – a környezetben és az emberi szervezetben mindenütt jelen lévő, öt milliméternél kisebb méretű műanyagdaraboknak – vannak kitéve.
A kísérletezés során Escherichia coli (E. coli) baktériumot használtak, egy olyan gyakori baktériumot, amelynek kórokozó törzsei lehetnek, és olyan fertőzéseket okozhatnak, mint például az ételmérgezés.
A műanyagok olyan felületet biztosítanak, amelyre a baktériumok rátapadnak és megtelepednek és egy biofilmnek nevezett védőréteget hoznak létre – mondta Neila Gross, az amerikai Bostoni Egyetem doktorjelöltje, a tanulmány vezető szerzője közleményében.
A kutatók ezután négy gyakori antibiotikumot teszteltek. A biofilm és a mikroműanyagok kombinációjakor a gyógyszerek nem hatottak – derül ki az Applied and Environmental Microbiology című folyóiratban kedden közzétett eredményekből.
Azt találtuk, hogy a mikroműanyagokon lévő biofilmek más felületekhez, például az üveghez képest sokkal erősebbek és vastagabbak, mint egy ház egy tonna szigeteléssel – fejtette ki Gross.
Az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egyik legnagyobb globális közegészségügyi fenyegetésnek tekinti. Antimikrobiális rezisztenciáról egyébként akkor beszélünk, ha a mikroorganizmusok (ezesteben baktériumok) olyan antimikrobiális hatóanyagok (mondjuk antibiotikum) jelenléte ellenére is képesek életben maradni, illetve szaporodni, amelyek rendes körülmények között elpusztítják őket.
Az AMR megnehezíti a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták kezelését, és veszélyezteti az emberi, állati és növényi egészséget.
2020-ban több mint 865 000 antibiotikum-rezisztens fertőzés fordult elő az európai országokban, és több mint 35 000 ember vesztette életét a fertőzések miatt. Az a tény, hogy mindenhol körülöttünk vannak a mikroműanyagok, és az elszegényedett régiókban még inkább, ahol korlátozottak a higiéniai lehetőségek, szembetűnő része ennek a kutatásnak – mondta Muhammad Zaman, a Bostoni Egyetem biomérnöki tudományok professzora.
Minden bizonnyal aggodalomra ad okot, hogy ez nagyobb kockázatot jelenthet a hátrányos helyzetű közösségekben, és csak aláhúzza, hogy nagyobb éberségre és a (mikroműanyagok és baktériumok) kölcsönhatásainak mélyebb megismerésére van szükség – tette hozzá.
Ez azért is kiemelt problémaforrás, mert már korábbi kutatások is kimutatták, hogy az erőszakkal kitelepített lakosságot a túlzsúfolt táborokban uralkodó életkörülmények és az egészségügyi rendszerek akadályai miatt fokozottan fenyegeti az antimikrobiális rezisztenciának való kitettség kockázata.
A szakértők további kutatásokat sürgetnek a témában, mivel a vizsgálat „ellenőrzött laboratóriumi körülmények között” zajlott – mondta Shilpa Chokshi, a brit Plymouthi Egyetem professzora közleményében, hozzátéve, hogy az eredmények értelmezésénél óvatosan kell eljárni.
Ez egy laboratóriumi vizsgálat volt E. coli és négy antibiotikum felhasználásával, ellenőrzött körülmények között, ami nem teljesen reprodukálja a valós világ összetettségét. További kutatásokra van szükség annak értékeléséhez, hogy ezek a hatások átültethetők-e az emberi fertőzésekre vagy a környezeti körülményekre.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
