Egy új kutatás azt sugallja, hogy a Föld következő jégkorszaka a következő 11000 éven belül elkezdődhet – kivéve, ha bolygónk jelenlegi hatása késlelteti ezt, potenciálisan több ezer évvel – írja az Euronews.
A tudósok régóta tudják, hogy a Föld pályájának változásai befolyásolják a jégkorszakok és a melegebb, interglaciális időszakok közötti átmeneteket. Azonban eddig nem tudták pontosan meghatározni, melyik pályabeli tényező befolyásolja leginkább ezen jégkorszak ciklusainak időzítését.
Az interglaciális időszakok a jégkorszakok között elhelyezkedő melegebb időszakok, amikor a Föld éghajlata viszonylag stabil, és a globális hőmérséklet emelkedik. Ezek az időszakok jellemzően az éghajlati ciklusok részeként következnek be, és lehetővé teszik a vegetáció és az állatvilág számára, hogy fejlődjenek, miközben az emberi civilizáció is virágozhat.
A Cardiffi Egyetem vezetésével dolgozó kutatócsapat a Föld természetes éghajlati ciklusait követte az elmúlt millió évben. Az adatokat összehasonlította ezeket az adatokat a bolygó Nap körüli pályájának dőlésszögében, hullámzásában és alakjában bekövetkező változásokkal.
Az Science című tudományos folyóiratban publikált kutatásuk világos betekintést nyújt abba, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják a jégkorszakokat. Ezen kívül abba is, hogy az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása hogyan zavarhatta meg őket.
„Az általunk talált minta reprodukálható. Ennek köszönhetően képesek voltunk pontos előrejelzést készíteni arra vonatkozóan, hogy a múlt millió évében mikor kezdődött volna minden egyes interglaciális időszak, és mennyi ideig tartott volna” – mondta Stephen Barker, a Cardiffi Egyetem professzora és a kutatás vezető szerzője az AFP-nek.
A gleccserek olvadásának üteme egyre gyorsul. (Fotó: Unsplash)
Az elmúlt millió évben a Föld jégkorszakok és melegebb időszakok váltakozásával alakult. Az utolsó jégkorszak, vagyis a glaciális időszak körülbelül 11700 évvel ezelőtt ért véget. Ez az átmenet hozta el a holocént, a viszonylagos éghajlati stabilitás időszakát, amely lehetővé tette az emberi civilizációk virágzását.
Az 1970-es évek óta a tudósok próbálták meghatározni a következő jégkorszak kezdetét, de az pontos időpontja meghatározása eddig nehézkesnek bizonyult. Míg a kutatók korábban megpróbálták összekapcsolni a pályabeli változásokat konkrét időszakokkal, például egy jégkorszak kezdetével, Barker csapata szélesebb körű megközelítést alkalmazott. Ők az időbeli hőmérséklet-változásokat elemezték, ahelyett, hogy a jégkorszakok átmeneti időszakainak kezdetét vizsgálták volna.
Felfedezték, hogy az elmúlt 900000 év minden egyes jégkorszaka pontosan a Föld pályájának dőlésszögének, hullámzásának és alakjának egy adott kölcsönhatásával következett be.
„Ez megerősíti, hogy az évmilliók során Földön megfigyelhető természetes éghajlatváltozási ciklusok nagyrészt előre jelezhetők, és nem véletlenszerűek vagy kaotikusak” – mondta a kutatás társszerzője, Lorraine Lisiecki, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i professzora.
A Föld felszíne végtelenül gyorsan változik. (Fotó: Unsplash)
Barker szerint, ha nem lenne emberi beavatkozás, Föld következő glaciációja „a következő 11000 éven belül bekövetkezne, és 66000 év múlva érne véget”. De mivel a szén-dioxid szint mostanra elérte a legalább 800000 éve nem tapasztalt legmagasabb értéket, ez az idővonal drámaian eltolódott.
A kutatás eredményei hangsúlyozzák az emberi tevékenység hatalmas és tartós hatását a bolygóra. Míg az éghajlatváltozást gyakran évtizedekben mérjük, ez a kutatás olyan következményeket emel ki, amelyek geológiai időskálákon játszódnak le.
Barker figyelmeztetett, hogy a jégkorszak késlekedését ne tekintsük pozitív eredménynek. Míg egy jégkorszak kihívást jelenthetne az emberi civilizáció számára, a mai, ellenőrizetlen kibocsátások már most is pusztító következményekkel járnak, beleértve a tengerszint emelkedését, szélsőséges időjárási jelenségeket és a biodiverzitás csökkenését.
Mivel az emberi tevékenység most már felülírja azokat a ritmusokat, amelyek évezredek óta irányítják Föld éghajlatát, a kutatócsapat azt tervezi, hogy további kutatásokat végez, hogy megvizsgálja, hogyan fogja tovább átalakítani a fosszilis üzemanyagok használata a bolygó természetes éghajlati ciklusait. A tanulmány szerint ez jelentős lehet.
Ha a szén-dioxid kibocsátás ugyanebben a sebességben folytatódik, akkor 8000 éven belül Antarktisz jégtakarója eltűnhet, és világszerte körülbelül 70 méteres tengerszint-emelkedést eredményezhet – állítják a kutatók.
„Ahelyett, hogy jéghegyek lennének, víz alatt fogunk élni” – figyelmeztetett Barker.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
