Ezek a katasztrófák – amelyek a tavalyi év tíz legdrágább klímaeseményei között szerepeltek – a katasztrófaelhárítás fontosságát hangsúlyozzák – írja az Euronews.
Egy új Eurobarométer felmérés szerint négy európai állampolgárból kevesebb mint egy érzi úgy, hogy jól fel van készülve a környezetében előforduló katasztrófákra vagy vészhelyzetekre. Még aggasztóbb, hogy még kevesebb válaszadó mondta azt, hogy tájékozott a városa katasztrófa- vagy vészhelyzeti intézkedéseiről.
A felmérés, amelyet 2024 februárjában és márciusában végeztek több mint 26000 európai résztvevővel, azt mutatta, hogy az EU polgárainak mindössze 9%-a mondja, hogy ismeri a városuk, régiójuk vagy országuk katasztrófa– vagy vészhelyzeti tervét. Ez magában foglalja az evakuálási eljárásokat, a menedékként szolgáló helyeket vagy a segítségkérés módját. Bár ezeket a fogalmakat gyakran felcserélhetően használják, nagy különbség van közöttük az ENSZ megfogalmazása alapján.
A vészhelyzet olyan esemény, amely kezelhető a rendelkezésre álló erőforrásokkal, míg a katasztrófa meghaladja a helyi válaszadók kapacitását, és külső segítséget igényel.
A tájékozottság aránya jelentősen eltér az egyes országokban: 2% Málta és Görögország esetében 20% Svédországban, szorosan mögöttük pedig 19% Finnországban. A két skandináv ország esete nem meglepő, mivel legalább minden ötödik válaszadó részt vett olyan tréningen vagy gyakorlaton, amelyen azt tanulták, hogyan kell reagálni vészhelyzetben.
A katasztrófaelhárítás fontosságának hangsúlyozásaként David Alexander, a londoni University College (UCL) Vészhelyzeti Tervezési és Menedzsment Tanszékének professzora felidézte a tavaly októberi valenciai tragédiát, ahol több mint 200 ember életét követelték az árvizek.
A földrengések által okozott károk mértéke sokszor felbecsülhetetlen. (Fotó: Unsplash)
„Az esemény nem volt váratlan, csak nem volt megfelelő az előkészítés. A meteorológiai figyelmeztetés megtörtént, de a figyelmeztetési folyamat adminisztratív része (a figyelmeztetés döntése, a figyelmeztetés kiadása stb.) hatástalan volt, és ugyanígy a társadalmi reakció is,” mondja az Euronews Green-nek.
A legmagasabb értékelések is viszonylag alacsonyak. Még a leginkább tájékozott országban is csak minden ötödik ember ismeri a városuk katasztrófa-tervét. Ez jelentős kommunikációs szakadékra utal a kormányok és az állampolgárok között a vészhelyzeti felkészültség terén. Például, amikor a válaszadóktól azt kérdezték, „Tudja, hogyan fogják a vészhelyzeti szolgáltatások értesíteni, ha katasztrófa történik?”, csak a spanyol válaszadók fele válaszolt igennel, míg az EU átlagában ez az arány 57%.
„Azok a háztartások, amelyeknek van tervük, nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy képesek megvédeni magukat,” mondja Ed Morrow, a Lloyd’s Register Foundation globális biztonsági jótékonysági szervezet vezető kampánymenedzsere.
Ezzel összefüggésben az EU polgárainak többsége (58%) nem érzi magát jól felkészültnek a katasztrófákra vagy vészhelyzetekre, amelyek az ő lakóhelyükön bekövetkezhetnek. Csak 37% tartja magát jól felkészültnek. Ez a „személyes felkészültségre” vonatkozik – nem a válaszadók véleményére a helyi hatóságok felkészültségével kapcsolatban.
A jól felkészültnek érzett arány jelentős eltéréseket mutat az egyes országokban, 25%-tól Málta esetében 65%-ig Szlovéniában. Megállapítások azonban rávilágítanak arra, miért nagyobb Szlovéniában a katasztrófa-elhárítással kapcsolatos bizalom. A felmérés 2024 elején készült, egy évvel azután, hogy az országot árvizek sújtották.
A szlovén válaszadók 31%-a mondta, hogy önkéntes munkát végzett a katasztrófa-ellenálló képesség növelésére, ami a legmagasabb arány az összes vizsgált ország között.
A dél-európai országok jelentették a legkisebb mértékű felkészültséget. Ilyenek voltak Portugália (27%), Görögország (28%), Spanyolország (29%) és Olaszország (34%). Ezek az országok hajlamosak olyan természeti katasztrófákra, mint az erdő- és bozóttüzek, valamint a hőhullámok, amelyek a klímaváltozás következtében egyre intenzívebbé válnak.
A csatornahálózat nem minden esetben képes a csapadék befogadására. (Fotó: Unsplash)
Ez a percepció 40% alatt volt a nyugat- és közép-európai országokban is, így például Hollandiában (31%), Franciaországban (30%) és Belgiumban (37%). A kelet-európai országok és a balti államok, mint Lettország és Bulgária is alacsony bizalomról számoltak be. Csak öt országban van olyan többség, amely úgy érzi, jól fel van készülve, és csupán egy – Szlovénia – haladja meg a 60%-ot. Azt tudni, mit kell tenni katasztrófa esetén, valószínűleg fontosabb, mint csupán úgy érezni, hogy felkészült vagy. Az EU-ban azonban kevesebb mint a felük (46%) válaszolt úgy, hogy tudja, mit kell tennie, míg valamivel több válaszadó (48%) ismerte be, hogy nem tudja.
„Az európaiak egyre inkább tehetetlennek érzik magukat a katasztrófák előtt,” mondja Morrow.
A katasztrófa esetén tudni, mit kell tenni kérdésre adott válaszok alapján az arány Málta esetében 30%-tól Szlovénia esetében 84%-ig terjed. Az észak- és közép-európai országok (Szlovénia, Svédország, Finnország, Hollandia, Ausztria) az első helyen állnak, míg a mediterrán és déli európai országok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Málta) a legkevésbé biztosak abban, hogy tudják, mit kell tenniük vészhelyzet esetén.
„A dél-európaiak általában nagyobb mértékben ki vannak téve a természeti katasztrófáknak, mint az észak- és nyugat-európaiak,” mondja Morrow.
A Lloyd’s Register Foundation 2023-as World Risk Poll jelentése szerint minden ötödik (20%) dél-európai ember tapasztalt katasztrófát az elmúlt öt évben, szemben Észak- és Nyugat-Európában csak minden nyolcadik (13%). A dél-európai alacsonyabb bizalmi szinttel kapcsolatban UCL professzora, Alexander azt mondja, hogy valószínűleg a természeti veszélyek növekvő mértéke és gyakorisága tükröződik ezeken a területeken.
„Ehhez az is hozzátartozhat, hogy kevésbé bíznak a kormányokban mint vezetőkben és védelmezőkben ezen a területen,” teszi hozzá.
Az országok közötti tudás szerinti rangsorok nagyrészt összhangban vannak az alapos felkészültség érzésével. De vannak jelentős eltérések ezen két mutató között. Például Hollandiában és Görögországban lényegesen magasabb a tudás, míg Belgium és Magyarország alacsonyabb tudásszintet mutatnak a felkészültségükhöz képest.
A jól felkészültnek érzett állapot és az önállóan jelentett tudás nem feltétlenül tükrözi a tényleges képességet.
„Az emberek gyakran túlbecsülik saját ellenálló képességüket,” mondja Alexander professzor.
Hivatkozik egy tanulmányra, amely az angliai árvizekkel kapcsolatban a háztulajdonosok félreértéseit vizsgálta. Amikor arról kérdezték őket: „Felkészült-e arra, hogy elárasztják a házát?”, sokan igennel válaszoltak. Azt mondták, hogy „felmennek az emeletre, és ott maradnak, amíg le nem apad a vízszint”. Később viszont elismerték, hogy nem is gondolták, hogy áram, fűtés és vízellátás nélkül maradnak.
A felmérés arra is rámutatott, hogy az EU polgárainak világos többsége (65%) úgy érzi, hogy több információra van szüksége ahhoz, hogy fel tudjon készülni a katasztrófákra vagy vészhelyzetekre. Ez az arány Svédországban 43%, míg Görögországban 84%-ig terjedt.
A déli EU országok, mint Görögország, Portugália, Málta, Spanyolország, Ciprus és Olaszország érződtek legkevésbé tájékozottnak. Az európaiak csaknem fele (49%) mondta, hogy a nemzeti médiát használná, ha többet szeretne megtudni a katasztrófa kockázatokról.
„Jobb hozzáférést kell biztosítaniuk a jó, megbízható információkhoz a kockázatokkal kapcsolatban, és arról, hogy hogyan reagáljanak rájuk,” ajánlja Alexander professzor.
A szakértő kiemeli a közszolgáltatás és közösségi részvétel alapvető szerepét a katasztrófa-elhárításban. Hangsúlyozza: normákat kell alkotni a vészhelyzeti tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve komolyan kell venni a válaszadást a katasztrófákra. Morrow is arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy támogassák a háztartások szintjén történő katasztrófa-elhárítást a helyi, regionális és nemzeti tervezési erőfeszítésekkel együtt.
Az idő kulcsfontosságú. Az éghajlati válság okozta szélsőséges időjárási események 1993 és 2022 között több mint 765000 ember halálát okozták világszerte. Három európai ország – Olaszország, Görögország és Spanyolország – az éghajlati szélsőségek legnagyobb emberi és gazdasági hatásaival szembesül.
Kiemelt kép: Unsplash
S.Rita
