Ahogy az északi féltekén lassan véget ér a meteorológiai tél, érdemes visszatekinteni arra, hogyan befolyásolta az időjárás az energiapiacokat, és milyen kihívásokkal nézhetünk szembe a következő hónapokban.

Március 23., azaz a meteorológiai világnap kapcsán különösen fontos megvizsgálni az energiapiacok érzékenységét, az időjárási és éghajlati viszonyokkal összefüggésben. A földgáz egyre nagyobb szerepet játszik az európai energiamixben, mivel a szén fokozatos kivezetésével és a zöld átmenet részeként átmeneti energiahordozóként használják.

Ez azt jelenti, hogy az időjárás jelentős hatással lehet a gázkeresletre.

A 2024-2025-ös tél kapcsán az alábbi helyzet alakult ki: 2024 utolsó negyedévében Északnyugat-Európában a hőmérséklet megközelítette az elmúlt öt év átlagát, míg Délkelet- és Közép-Kelet-Európában 1,5 °C-kal, illetve 0,6 °C-kal volt alacsonyabb. Bár ezek az értékek a Copernicus adatai szerint továbbra is az 1991–2020-as átlag felett maradtak (1,3 °C-kal a ’24 október és a ’25 február közötti időszakban), mégis elég alacsonyak voltak ahhoz, hogy a tárolókból jelentős gázkivonásokat eredményezzenek.

A megújulók elhanyagolhatatlan szerepe

Az energetikai átmenet másik fontos eleme a megújuló energiaforrásokból (szél, nap, víz) történő termelés. Habár a szél- és napenergia-kapacitás folyamatosan bővül, 2025 első negyedévében a szélenergia-termelés mind Délkelet-, mind Északnyugat-Európában elmaradt a várakozásoktól.

Többször is előfordultak úgynevezett Dunkelflaute események, amikor a magas kereslet egybeesett a nap- és szélenergia-termelés rendkívül alacsony szintjével.

Ez a gázkészletek csökkenéséhez vezetett, meghaladva az elmúlt öt év átlagos szintjét.

2025. március 15.-én az EU gázkészletei mindössze 36,2%-os töltöttségi szinten álltak, szemben a tavalyi 60,32%-kal és az elmúlt öt év 43,3%-os átlagával.

A vízenergia kulcsszerepet játszik a téli csúcsidőszakokban, mivel rugalmas termelési lehetőséget kínál.

Az európai víztározók február végi szintjét vizsgálva Közép- és Kelet-Európában (beleértve Ausztriát, Svájcot és Romániát) az elmúlt legalább öt év – egyes helyeken akár húsz év – legalacsonyabb szintjét mérték, míg Nyugat-Európában kedvezőbb a helyzet.

Érdemes megemlíteni, hogy a Duna vízszintje Budapesten 2024 szeptemberének végén meghaladta a 800 cm-t (az Adria referenciapontjához képest), ami súlyos árvizeket okozott a régióban, ám jelenleg már csupán 100 cm.

Bár a hidegbetörések kockázata még nem múlt el teljesen Európában, a gázpiacokon további aggodalomra ad okot, hogy a gáztárolókat időben fel kell tölteni ahhoz, hogy november elejére elérjék a 90%-os uniós követelményt.

Forrás: MET Csoport

Ráadásul idén még kevesebb gáz érkezett Oroszországból, mint tavaly, miközben a nyári szezonban a hűtési igény folyamatosan nő az egyre intenzívebb és hosszabb hőhullámok következtében, különösen Dél-Európában.

A cikk szerzője Vasilis Pappas, a MET Csoport vezető meteorológusa.

*Északnyugat-Európa magában foglalja Németországot, Franciaországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát, a Benelux államokat és az Egyesült Királyságot.

**Délkelet-Európa magában foglalja Romániát, Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát, Szerbiát, Szlovéniát és Albániát.

***Közép- és Kelet-Európa magában foglalja Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot.