Az olajipari vállalatok csökkentik beruházásaikat, a nagy pénzintézetek visszalépnek a nettó nulla kibocsátásra vonatkozó céljaiktól és politikai döntéshozók, mint például Donald Trump, visszavetik a klímavédelmi politikákat.
A világjárvány utáni infláció és a gazdasági nehézségek következtében az energiaárak központi témává váltak a politikában.
A pénzügyi szektor is alkalmazkodik: míg néhány évvel ezelőtt sok szereplő támogatta a nettó nulla kibocsátást célzó stratégiákat, ma már rugalmasabban viszonyulnak a fosszilis tüzelőanyagokhoz.
Az amerikai elnök nevét viselő toronyépületek New Yorktól Isztambulig megtalálhatóak. (Fotó: Pexels)
Az iparág szereplői felismerték, hogy az energetikai átállás drágább és hosszadalmasabb folyamat, mint azt eredetileg gondolták.
Ugyanakkor a megújuló energiák és az elektromos járművek terjedése továbbra is dinamikusan halad előre.
Az Energy Intelligence legfrissebb jelentése szerint a technológiai fejlődés és a fennmaradó politikai támogatás elegendő lendületet adhat az évtized végéig tartó további növekedéshez, bár jelentős regionális eltérésekkel.
A tiszta energiaforrások bevezetése régiónként eltérően alakul. Az Egyesült Államokban például az elektromos járművek értékesítése megtorpant, míg Kínában a vártnál erőteljesebben növekszik.
A megújuló energiák terjedése folyamatos, de az energiaigény növekedése miatt sok esetben inkább a jelenlegi fogyasztás fedezésére, mintsem a fosszilis energiahordozók kiváltására szolgál.
Az elektromos autók eladása globálisan tovább nő: 2024-ben várhatóan eléri a 17 milliót, szemben a 2023-as 13,8 millióval. Kína ebben is élen jár, ahol az év második felére az EV-k aránya meghaladta az összes személyautó-eladás 50%-át, ezzel öt évvel előbb teljesítve a 2030-ra kitűzött célt.
A megújuló energia olyan természeti erőforrás, amely könnyen újraképződik. (Fotó: Pexels)
A megújuló energiaforrások területén is jelentős növekedés tapasztalható. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2023-ban 565 gigawatt új kapacitást telepítettek világszerte, ami meghaladja a korábbi évek bővülését.
Ha ez a növekedés tovább gyorsul, akkor teljesíthetők lehetnek a COP28 konferencián elfogadott célok.
Kína itt is vezető szerepet tölt be, már 2024 szeptemberére elérte a 2030-ra tervezett 1,2 terawattos megújuló kapacitást.
A megújuló energiába történő beruházások ellenére ezek hatása még nem hozott látványos fordulatot a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításában.
A szakértők szerint a világ jelenleg inkább „alacsony szén-dioxid-kiegészítésen”, mint valódi „átálláson” megy keresztül.
A megújulók aránya az energiamixben folyamatosan növekszik: míg korábban évekig 20% körül stagnált, ma már eléri a 30%-ot, és az előrejelzések szerint évtizedenként 10-15 százalékponttal növekedhet. Ennek ellenére a fosszilis tüzelőanyagok – különösen a földgáz – még hosszú ideig az energiarendszer meghatározó részét képezik majd.
A kezdeti optimizmus után mára egyre inkább elfogadottá válik, hogy az átállás nehezebb, drágább és hosszabb lesz a vártnál.
A világ nem tudja teljes mértékben kivonni a fosszilis tüzelőanyagokat az energiamixből a következő évtizedekben. Bár jelentős előrelépés történt a szén-dioxid-mentesítés terén, továbbra is kérdéses, hogy a nehézipar, a távolsági közlekedés és a fűtés hogyan illeszkedik majd ebbe a folyamatba.
Kiemelt kép: Pixabay
G. Sziszi
